A Kiskőrösi EGYMI oktató-nevelő munkája mellett kiemelten kezeli az ünnep- és emléknapokat, a társadalmi érzékenyítés megvalósítását. Így a holokauszt magyar áldozatainak emléknapján a kiskőrösi Zsinagógához látogattak el diákjaik kísérőikkel, ahol Benyik Norbert mesélt a kiskőrösi zsidóság történetéről és közösségük szokásairól az érdeklődő fiataloknak.
A tavalyi évben avatták fel az emlékfát az épület melletti téren – annak a 422 személynek a feltüntetésével a talapzaton, akik már nem lehetnek közöttünk. S néhány nappal ezelőtt Dr. Birnfeld Sámuel rabbi tanító-műfordító emléktáblája is felkerült a kiskőrösi Zsinagóga falára.
Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket. A meggyilkolt vidéki zsidóság hiánya fájó és pótolhatatlan – https://sfi.usc.edu.
„A Kiskőrösi EGYMI felkérésére meséltem a zsidó hagyományokról, szokásainkról, a zsinagóga kistemplom történetéről, és természetesen a holokausztról is a gyerekeknek, melynek célja a tájékoztatás, társadalmi érzékenyítés volt. Úgy érzem a mai napon leginkább én lettem érzékenyítve, nagyon sok örömöt és jó pillanatot szereztek nekem. Az elmúlt egy évben több megkeresést is kaptam, többek között a MAZSIHISZ idősek csoportja is járt már itt. A vallási kultúra iránt érdeklődő embereknek szívesen tartunk előadást” – mesélte Benyik Norbert.
A gyermekek több kiadványt és zsidó tárgyat is szemügyre vehettek, vagy éppen fel is próbálhattak, köztük:
- az imasálat, amit a férfiak imához használnak;
A tálisz, más néven imakendő (imasál), egy négyszögletes ruhadarab, melynek szegélyeihez ún. szemlélőrojtokat (cicisz-eket) erősítettek. Ezek adják e ruhadarab vallási jelentőségét. A ciciszeket azért erősítik a szegélyekhez, hogy emlékeztessen Isten parancsolataira.
- zsidó kipát, amit a férfiak nap mint nap hordanak;
A zsidó fejfedő, egyfajta szellemi, spirituális védelmet jelent, hiszen azt szimbolizálja, hogy valaki hisz a zsidó hagyományban, azaz kötődik a világ Teremtőjéhez.
- mirjamot = női zsidó imakönyv;
A zsidó vallás a nőkre három fő kötelezettséget hárít. Az első: a szombati gyertyák meggyújtása. A szombat (sabat) beköszöntét gyertyagyújtással ünneplik a zsidó otthonokban. Ez a házi békét szimbolizálja, ezért az asszonyok feladata. A második: a konyha rituális tisztaságának, a kóserságnak a megtartása. Ennek része az ún. chala-vétel, amikor a ház asszonya kenyérsütéskor egy olajbogyónyi tésztát a tűzbe dob. A harmadik kötelezettség a rituális fürdőben való havonkénti megtisztulás a menstruáció után. A hagyományos asszonyi szerepek tehát nem sokban különböznek a nem zsidó közösségek női modelljeitől: az otthon biztonságának megteremtése, gyermekszülés és -nevelés.
- egy több mint 100 éves, oktatáshoz használt Kol Jehuda héber ábécé és olvasókönyvet;
- egy kiskőrösi kiadású, forgalomba már nem került imakönyvet, amit egy kiskőrösi asszony adatott ki a közösség részére.
Benyik Norbert és családja a kiskőrösi könyvtárnak adományozott többek között egy zsidó imakönyvet: a szidúrt, illetve a Zsidó múlt Kiskőrösön c. kötetet, amit a Civil Alapítvány adott ki 2014-ben, amely Kiskőrös zsidóságának több mint 10 éves anyaggyűjtése alapján készült el.
A Petőfi Sándor Városi Könyvtár egy könyvválogatással készült a téma iránt érdeklődők számára, amelyből pár darab könyvet a Benyik család adományozott részükre.
A gyerekekkel közösen elmondtak egy smá-t is, ami a zsidóság egyik legszentebb imája. Ilyenkor még a szemüket is eltakarják, ezzel is megtisztelve az Örökkévalót. Majd az Élet Fája holokauszt emlékműnél elhelyeztek egy-egy követ, a zsidó hagyományoknak megfelelően. Míg a keresztény temetőkben a virágok dominálnak a sírokon, addig a zsidók kavicsokat helyeznek a nyughelyre, így emlékeznek. A kövek a lélek halhatatlanságát, az öröklétet szimbolizálják a zsidó sírokon, hiszen ezek sosem hervadnak el, így a végtelenséget mutatják.
Fotógaléria:
