Kiskőrös belvárosa településrendezési terv térképszelvényeivel

A kiskőrösi településrendezési terv módosítása több napirendi pontban is szerepelt a képviselő-testület szeptember 16-i ülésén. Bár ezek első hallásra száraz, hivatali ügyeknek tűnhetnek, a háttérben sok esetben konkrét beruházások, építkezések és fejlesztési tervek állnak.

Az egyik most lezárt módosítás egy már megépült, 496 kVA teljesítményű napelemes kiserőműhöz kapcsolódott. A jogszabályi feltételek teljesítéséhez az érintett ingatlant mezőgazdasági területből különleges, beépítésre nem szánt napelempark területbe kellett átsorolni. Az állami főépítész a módosítást jogszerűnek ítélte és támogatta annak elfogadását.

Egy másik, szintén már megvalósult napelemes kiserőmű esetében a környezeti értékelési eljárást zárta le a testület. A véleményezésben részt vevő szervek egyike sem tartotta szükségesnek külön környezeti vizsgálat lefolytatását.

Emellett 16 további kiskőrösi helyszínt érintő módosítási folyamat elindításáról is döntöttek. Ezek között már nagyon kézzelfogható fejlesztési elképzelések szerepelnek: az Erdőtelki úton a fürdőfejlesztéshez és a Hotel Imperiál megközelítéséhez kapcsolódó változtatás, az Ady Endre utca térségében új, mintegy 500 négyzetméteres lakótelkek kialakításának lehetősége, az Izsáki úton egy vállalkozói telephely beépíthetőségének 40-ről 60 százalékra emelése, illetve a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum későbbi bővítésének előkészítése is.

Miért van szükség ezekre a módosításokra?
A településrendezési terv lényegében meghatározza, hogy Kiskőrös egyes részein mit és milyen feltételekkel lehet építeni vagy fejleszteni. A város azonban folyamatosan változik: új beruházási igények jelennek meg, vállalkozások bővítenének, magánszemélyek építkeznének, telkeket alakítanának ki, vagy egy már megvalósult beruházás jogszabályi feltételeit kell rendezni.

Egy egyszerű példával: ha egy vállalkozás bővíteni szeretné a telephelyét, de az évekkel korábban elfogadott szabályozás csak 40 százalékos beépítettséget enged, miközben a fejlesztéshez 60 százalékra lenne szükség, meg kell vizsgálni, hogy a nagyobb beépítés városrendezési szempontból elfogadható-e. A mostani csomagban éppen szerepel ilyen kiskőrösi eset az Izsáki úton.

A rendszeres módosítások célja tehát nem a szabályok fellazítása, hanem az, hogy a szabályozás kövesse a város fejlődését. Amennyiben egy vállalkozói vagy magánberuházás nem ellentétes Kiskőrös fejlesztési elképzeléseivel és megfelel a magasabb szintű jogszabályoknak, az önkormányzat a saját hatáskörében lévő szabályok módosításával segítheti annak megvalósulását. A nem önkormányzati kezdeményezések esetében az eljárás költségeit a kérelmezők viselik.

MEGOSZTÁS