Október 26-a Dömötör napja, melynek az időjóslásban is szerepet tulajdonít a néphagyomány. Hazánk keleti felében elsősorban Dömötör számított a pásztorok patrónusának. A századfordulótól a Vendel nappal együtt veszített jelentőségéből, ezzel egy időben pedig megnőtt a Szent Mihály nap szerepe.
A jámbor néphit olyan csodatevő erőt tulajdonított Dömötörnek, hogy az oltalma alatt álló várost személyesen is, fehér lován ülve, olykor mennyei sereg élén, megvédi az ellenség támadásaitól.
Dömötör napját sokfelé juhászújévnek nevezték, mert ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, ekkor derült ki, hogy szolgálatukat meghosszabbítják vagy megszüntetik. Ilyenkor egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek, amit juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak, dömötörözésnek és – ha több napon át tartott – dömötörhétnek hívtak.
Feljegyzések szerint nagy ünnepségeket tartottak e napon Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték egyúttal. Hortobágyon a pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat, míg Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak.
Nem véletlen, hogy a „Neki minden nap Dömötör napja vagyon” szólást azokra mondták, akiknek bizonytalan a sorsuk vagy részegesek. A másik közismert szólás úgy hangzott: “Dömötör juhászt táncoltat.”
Ezt úgy magyarázzák, hogy ilyenkor már nem lehet hosszan a szabadban lenni, mert kikel a hideg. A népi megfigyelés ugyanis úgy tartja, hogy az e napi hideg szél kemény telet hoz.
Érdekesség, hogy a Szent Korona bizánci részének egyik zománcképén Dömötör látható Szent György mellett.
Hogy miként és mikor lett Dömötör a hazai juhászok védőszentje, arról sajnos nincsenek pontos adatok.
Forrás: https://sokszinuvidek.24.hu
