Üresen áll a márciusban elkészült kerékpártároló: nincs, aki belakja — a diákok otthonról tanulnak! Pedig mindenki nagyon várta: erről szólt a farsangi bál és több támogatási felhívás.
Aztán tavaszra felépült, a munkálatokat az SZMK vezetője, Pálinkás Attila irányította. A térkövezés, a vasmunkák, a tető és a festés helyi vállalkozók és önkéntesek jóvoltából valósult meg. Az anyagiakat a Bócsa Község Oktatásáért és Közművelődéséért Alapítvány, az SZMK és az önkormányzat biztosította. Így hát gazdagodott az iskola.
A belső udvar térkövezése már megtörtént. Az öröm az ürömben: nem tapossák le a gyermeki lábak az ágyásokban sarjadó füvet, úgyhogy nosza rajta: elvetették! Előtte öntözőrendszer épült ki — ha majd tapossák a gyermeki lábak, akkor is bírja… A korábban beszerzett hidroforhoz csőrendszert csatlakoztattak, és jöhet az aszály — legalábbis ide. Sajnos a földeken szomorú a helyzet: a májusi eső nemhogy aranyat, de gyémántot érne!
Összességében elmondható, hogy Bócsán is, mint mindenhol, zajlik az iskolai élet, ahogy ebben a helyzetben kell. A közösség mindent megtesz azért, hogy a tervezett fejlesztések megtörténjenek, legyen az állami vagy önkormányzati támogatásból, illetve adományok révén.
Káposzta Lajos