Egyhangúan döntött a a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánításáról a Hungarikum Bizottság. A magyar népmeséket és a népművészet formavilágát rajzfilmre adaptáló televíziós rajzfilmsorozat 1980-tól 2012-ig futott. Összesen 100 részt ért meg, a második leghosszabb a magyar animációs filmsorozatok közül.
A sorozat történetei klasszikus mesekincsünkből valók (egy kivételével). Vannak köztük állatmesék, varázs-, táltos- és tündérmesék, legendák, bolondos és csalimesék, és egy külön sorozat Mátyás király mesékből.
„A mesék grafikai megvalósításában központi szerepet kap annak a tájegységnek a jellegzetes motívumkincse, ahonnan a mese felhasznált változata származik. A kalotaszegi, székely, palóc, matyó, dunántúli stb. népművészetre jellemző varrottasokról, szőttesekről, szűrökről, fafaragásokról, festett bútorokról származó minták a háttérelemeket, tárgyi világot, enteriőröket díszítő textúrákban jelennek meg. Az adott tájegység sajátos népi viselete a figurák öltözékében is visszaköszön” – emeli ki a Filmarchivum ismertetője.
Noha a rajzfilmsorozatot gyerekeknek szánták, a felnőttek között is hamar népszerű lett, hiszen az alapanyagul szolgáló népmesék is minden korosztályhoz szóltak.
A sorozat ötletgazdája Mikulás Ferenc, a Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének vezetője volt. Az autentikus mesék kiválasztásában a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportja működött közre, a hagyományos folklórmintázatok tervezéséhez Malonyai Dezső A magyar nép művészete című ötkötetes gyűjteményét használták. A sorozat első rendezője Jankovics Marcell volt.
A Hungarikum Bizottság ülésén Nagy István, agrárminiszter, a testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar népmesék kiemelkedő nemzeti értékek, kultúránk alapját képezik. A rajzfilmsorozat egyedülálló formában és vizuális elemekkel terjeszti széles körben hazánk hagyományait. A Hungarikumok Gyűjteményébe így jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.
A teljes mese-sorozatot ide kattintva lehet megnézni.
forrás:kepmas.hu
Kép: Lezsák Sándor facebook oldala.
