A három különböző név, egy tavat takar. Az állandó vizű, sekély tó Soltvadkertről körülbelül 3 km-re, észak felé található. Formára vízcsepp alakú. Főtengelye 1162 m, rövidebb tengelye 962 m. Átlagos mélysége 1,23 m, legmélyebb pontja 2,3 m. Magas vízállásnál a Dunavölgyi Főcsatornába engedik le a vizét. Szárazabb nyáron a vízfelület csökkenése akár 40%-os is lehet. Ilyenkor pótolni kell.
Népi neve Büdöstó. Az elnevezés eredetét nem lehet pontosan tudni. Több verzió van. Egyes feltételezések szerint kendert áztattak benne. Mások szerint lovakat fürdettek benne. Megint mások szerint egyszer teljesen kiszáradt és ezért lett Büdöstó. A leghihetőbb teória, hogy jódtartalma adott különös szagot a tónak.
Első írásos említése 1762. december 21. Kecskeméten kelt levelében Sárközy János báró Orczy Lőrincnek jelenti, hogy mivel a vadkertieknek van nádtartozásuk, a körösieknek adta árendába a nádvágást. De a vadkertiek még előttük levágták. A vadkertiek válasza erre annyi volt, hogy „… a Nagybüdöstóban azért vágták le a kiskőrösi részt, mert a múlt esztendőben azok levágták a vadkertiekét és semmi bántásuk ezért nem volt.”
Az Első Katonai Felmérés térképén (1782-1785) is Nagybüdöstó elnevezés szerepel. Mellette Bócsa felé pedig a Kisbüdöstó. A tó mellett egy igen fontos út is elhalad, az úgynevezett „Rác út”, mely hadiútként is funkcionált. 1809-ben, a Napóleon ellen vonuló nemesi hadak egyike ezen az úton vonult el Kiskunhalas felől Izsák felé. 1849-ben, a szabadságharc leverése után, állítólag egy kisebb orosz csapat érkezett a faluba a Büdöstó felől.
Már a 19. század végén felfedezték a tavat a fürdőzők is. Fekete Adolf 1908-ban kérelmet nyújtott be Vadkert képviselőtestületéhez, hogy a tavat megvegye és fürdőtelepet létesítsen ott. A képviselőtestület nemet mondott az ajánlatra. Az 1920-as évek végén mégis felépített egy nyaralót a tóparton. Ez az úgynevezett „Fekete-villa”-t. Sokáig magányosan állt ott, pedig egyre több lett a fürdőző vendég. Főként a tópart közepe táján levő tanyák jártak jól. A Meskó család egy kis vendéglőt épített a víz közelében. Majd nemsokára két cukrászbódé is épült melléje. A tó északi végén négy kiskőrösi hivatalnok építtetett egy-egy nyaralót. Soltvadkert kabinsort húzott fel a vendéglő és a „Fekete-villa” között. A fiatalok szórakoztatására trambulint is felállítottak. 1927-ben a Képviselői Irományok XV. kötetében a Tóparti fürdőhelyek között a sziksós tavaknál a felsorolásban szerepel Soltvadkert, vagyis a Büdöstó.
Az 1941-es nagy árvíz miatt, meg a II. világháború hatására is lecsökkent a látogatottsága. Nehezen indult újra az élet a tóparton. Az államosítás után a „Fekete-villa” úttörőtáborként funkcionált tovább. 1954-ben kezdi Vadkert tervezni a tónak fürdőhellyé való fejlesztését. 1962-ben kutat fúrnak a kiépítendő vízvezeték részére, megkezdik az üdülőtelep kiépítést, valamint nyárfaerdőt ültetnek a tó déli végénél. Egy évvel később kivezették a telefont, a „Fekete-villa” tanácsi üdülő lesz, és bitumenes utat építenek a szállóig. 1964-ben a vízvezetékhálózat egy része kiépül. Felállították a 120 hl-es hidroglóbuszt. Kivezetésre kerül a villanyhálózat is. 1967-re elkelt az összes telek és nagy lendületet vett az építkezés. Egyre nehezebb lett telekhez jutni. Még ebben az évben az ÁFÉSZ vendéglőt nyitott. Szaporodnak az elárusító helyek. A kis nyárfaerdőben 500 fő befogadására alkalmas Kempinget hoztak létre, gondnoki lakással 1968-ban. Idén, 2021-ben pályázati pénzből elkezdődik a Kemping fejlesztése is. Új kiszolgáló épületet fognak építeni és a játszótér is megújul. Mellette található a horgásztanya. Valamint még öt családi kabinsor is épült a Kemping közelében. 1969-ben itt tartották meg a Vadkerti Napokat.
1970-ben öltöző-vetkőző épületegyüttest hoztak létre és 12 holdas strandterületet alakítottak ki. 1972-ben a tó hivatalos neve Vadkerti-tó lett. Rendszeresen itt tartották a majálist. A tóparton még egy színpadot is felépítettek rendezvényhelyszínnek. A budapestiek is felfedezték a tavat maguknak és létrehozták táboraikat.
1982-ben súlyos halpusztulást szenvedett el a tó. Két év múlva a szárazság következtében majdnem a tó közepéig be lehetett gyalogolni szárazlábbal. Az 1990-es évek közepére sikerült a hínártól mentesíteni a tavat.
1999-ben 650 m mélységben termálvizet találtak a tó északnyugati partján. Ebben az évben volt a napfogyatkozás is melyet a tópartról nagyon jól meglehetett figyelni.
A tó fejlesztése folyamatos. A strand területére csúszdát telepítettek. A közelében található gokard pálya, kalandpark. 2010-ban a tó északi oldalán kilátót építettek és tanösvényen körbejárható a Büdöstó. A legutóbbi fejlesztéseknek köszönhetően új fogadóépületet húztak fel, melyben mosdók, öltözők, baba-mama szoba, orvosi szoba kapott helyett, valamint egy vendéglő. Felújították a strand területén lévő eszközparkot is, játszóteret, sétányt. A „Fekete villa” is új köntöst kapott. Önkormányzati üdülőként funkcionál a rendszerváltás óta. Pár évvel ezelőtt egy vihar a faállományban súlyos károkat okozott, ezt pótolták.
A turisták egyik kedvenc célpontja. Szinte az egész ország területéről jönnek ide kikapcsolódni. A külföldiek közül németek, hollandok, belgák, stb. is igen sokan megfordulnak a tó partján.
A nyaralók mellett a horgászok kedvenc paradicsoma is. A Soltvadkert-Kiskőrös Petőfi Horgászegyesület rendszeresen telepít halakat, tart horgászversenyeket, horgásztáborokat és karbantartja a hozzájuk tartozó területet.
Nem szabad elfelejteni a rendezvényeket sem. A teljesség igénye nélkül felsorolásszerűen: Sörfesztivál, Borfesztivál, Május 1., BMW találkozó, Motoros találkozó, Lada találkozó, Rock a billy fesztivál, Tó körüli futás, Tó átúszás stb.
Forrás(ok):
Helytörténeti gyűjtemény fotótára
Nagy-Pál István: Soltvadkert 1376-1976
Soltvadkert az ezredfordulón
https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KI-1927_15/?pg=0&layout=s
Írta: Légrády Andor
Fotógaléria:
