A Solti FC újoncként szerepel a vármegyei első osztályú bajnokság 2024-2025-ös idényében. Szokták mondani, hogy az újoncok dolga soha nem egyszerű. A solti csapat azonban igazolta, hogy van helyük az első osztályban, hiszen a 6. helyen telel az együttes 24 megszerzett ponttal. Az együttes vezetőedzőjét, Facskó Józsefet kérdeztük a magunk mögött hagyott őszi szezonról.
-Hogyan sikerült a nyári felkészülés? Milyen célokat tűztetek ki a szezon előtt?
-Kezdeném azzal, hogy a Solti FC helyzete speciális. Több mint 12 év után sikerült újra kiharcolni a jogot, hogy a vármegyei első osztályban szerepeljen a Solt. Nagy lépés volt ez a klub életében, de úgy gondolom, hogy helye van a csapatnak az első osztályban, mivel régen nagyon szép eredményeket ért el az együttes. Van egy közeg, aki szerette nagyon itt a focit, és ide vágyott, de ezt az elmúlt 12 évben nem kapta meg. A jelenlegi vezetőség kitartó és mondhatni áldozatos munkájának is köszönhető, hogy most újra az első osztályban van a Solt. Tizenkét éve elindult egy munka. Erős utánpótlásbázissal, gyermekek számának növelésével és a gyakorlati, illetve szakmai képzésekben öltött testet ez az egész dolog. Jó pár olyan játékos van most is a felnőtt keretben, akik akkor kezdtek el focizni, amikor az újraszervezés elkezdődött.
Nekünk a nyári felkészülés ennek jegyében telt. Tudtuk, hogy nagy lépés lesz az osztályváltás, de hittünk a munkában és a csapatban, hogy tényezők lehetünk majd az új szezonban immár az első osztályban. Fel voltunk rá készülve, hogy nagyon kiegyenlített a bajnokság. A tavalyi szezont meggyőző eredménnyel tudtuk le. Megnyertük a vármegyei másodosztály északi csoportját. Van egy alapcsapatunk. Viszont voltak távozóink. Illetve erősítenünk is kellett. Sikerült hét játékost igazolni, a keret jó részét megtartottuk. Úgy gondolom olyan játékosokat sikerült idehozni, akik az itt maradtakkal közösen egy jó csapatot alkotnak.
Én úgy gondolom, hogy a felkészülésünk jól sikerült. A munkát elvégeztük. Ez meg is látszott az első hét-nyolc fordulóban. Persze számoltunk azzal, hogy lesz hullámvölgy. Ez azzal is együtt járt, hogy amikor elkezdtük az alapozást voltak, akik itt maradtak, és jöttek újak, akiknél kérdés volt, hogyan tudnak majd beilleszkedni. Voltak nehézségek, de ez természetes és úgy gondolom, sikerült már a csapatnak szépen összeszoknia. Konkrét célok nem voltak kitűzve. Szerettünk volna tényezők lenne a vármegyei első osztályban. Ami szerintem sikerült is.
-Mennyire vagy elégedett a csapat őszi teljesítményével?
-Ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok, akkor ez azért nem egészen fedné a valóságot. Úgy gondolom ez egy reális eredmény, amit elértünk ősszel. Véleményem szerint 7-8 pont benne maradt a csapatban. Mindig akarni kell a jobbat és fejleszteni, amiket hibáztunk vagy én is, ha hibáztam. Hiszen nekem sem volt könnyű az, hogy tavaly még aktívan játszottam, majd nyártól már edzőként vezettem a csapatot. Ez egy nehéz helyzet volt, hogy elmondjam a játékosoknak, mostantól más lesz. Nehéz dolog és nem egyszerű. Ez az eredmény, amit elértünk mutatja amit szerettünk is volna a szezon előtt: sikerült tényezővé válnunk a bajnokságban. Nem egy mérvadó, hogy most 24 pontunk van. Azt szeretném látni, hogy ez egy olyan pozíció, amiből lehet előre lépni. Jó felkészülést csinálni és úgy elindulni tavasszal, hogy tudjunk még előrébb lépni.
-Említenél számodra pozitív és negatív meccseket?
-Pozitívumként először a Lajosmizsei mérkőzésünket említeném. Az talán számomra a legpozitívabb. Ott tudtunk nyerni 5-0-ra az ellenfél csapatnak az otthonában. Ők most holtversenyben az első helyen állnak a bajnokság felénél. Persze nem volt az olyan könnyű meccs, mint az eredmény mutatja, hiszen 1-0-s vezetésünknél megsérült a kapusuk és egy mezőnyjátékos állt be a kapuba. Ahogy mi ott akkor alkalmazkodtunk a Lajosmizséhez, az minden volt, ahogy elképzeltem nyáron a csapat játékát. Jól néztünk ki ott. Az első fordulóban a Kalocsa ellen egy magabiztos győzelmet arattunk, ami egy jó visszaigazolás volt, hogy a nyáron jó munkát végeztünk. Majd rá egy hétre hazai pályán a Jánoshalmát győztük le úgy, hogy az elején megszerezték a vezetést, majd az utolsó negyedórában sikerült három gólt is lőnünk.
Bármilyen furcsán is hangzik, de a legjobb meccsek közé nálam a Tiszakécske elleni hazai találkozónk is odatartozik. Ott ugyan hazai pályán kikaptunk 2-0-ra, azonban a vereség ellenére is az egyik legjobbat nyújtottuk. Többet érdemeltünk volna. Azzal a mérkőzéssel teljesen elégedett voltam, kivéve az eredményt. Úgy gondolom, hogy a játékvezetők olyan dolgokkal sújtottak minket, amikkel nem szabadott volna abban a helyzetben. Hibás döntéseket hoztak szerintem. És pontokat vettek el tőlünk, de ez van. El kellett fogadnunk, hogy a játékvezetők így döntöttek.
Negatív mérkőzéseknél egyből a Kiskőrös elleni hazai találkozó jut eszembe. Nagyon rosszul alkalmazkodtunk a Kiskőrös játékához és sajnos ki is kaptunk azon a meccsen, ahol talán a vendégek jobban is akarták a győzelmet. A másik ilyen negatívum még a Kecel elleni idegenbeli szereplésünk volt. Azon a találkozón nagyon monotonok voltunk. Kaptunk egy gólt, majd nem tudtunk olyan helyzeteket kialakítani, amiből gólt szerezhettünk volna. Felvettük a Kecel sebességét. Úgy gondolom ez a két meccs volt a leggyengébb találkozónk ősszel.
Majd jött az utolsó két forduló. A 14. körben Hartára utaztunk. Ez több szempontból is rangadónak számított. Nagyon meghatározta a meccs hangulatát, hogy mindkét csapatban sok a dunaújvárosi játékos. Egy baráti társaság, sok az összefonódás. Sokan utánpótlásban együtt fociztak és így még nagyobb tétje volt a mérkőzésnek. Azon a meccsen egy utolsó perces góllal tudtunk fordítani és nyerni. Ha az egész meccset nézem, akkor egy megérdemelt és fontos győzelmet arattunk, ami újra hitet adott a csapatnak. Ennek hatására tudtuk itthon tartani a három pontot az utolsó mérkőzésünkön a Kunbaja ellen. Nagyon nehéz összecsapás volt. Nem is játszottunk a legjobban. Viszont sikerült jól alkalmazkodnunk a Kunbaja játékához. A védelemben jók voltunk. Ellentámadásinkban volt veszély, és a tizenegyes is egy kapuskirúgás után következett, azzal nyertünk. Mezőnyben ők domináltak, viszont ez komoly helyzetben nem mutatkozott meg. Ha ezt nézzük, akkor megérdemelten nyertünk.
-Kit vagy kiket emelnél ki a csapatból az őszi teljesítmény alapján?
-Nem szeretnék senkit. Azt szeretném, hogy a csapat érezze, mindenkire szükség van. Nem lesz mindenki a legjobb és nem is azt szeretném. Inkább azt, hogy mindenkinek meglegyen a feladata a csapaton belül. Mindenki azt a munkát végezze el, ami hozzá testhez áll. És ezek az egyéni teljesítmények ha összeadódnak, akkor lesz jó az eredmény. Nyilván aki rúgja a gólt vagy kivédi a tizenegyest az is fontos, de ha ezek a feltételek munkavégzéssel teljesülnek, akkor jönni fog az eredmény is.
-Mit vársz a tavasztól?
-Azt hiszem, hogy ennek a csapatnak van egy fejlődési pályája, amit le kellene írnia, nyilván ha közel ezt az eredményt tudnánk tartani az kifejezetten szép szezon lenne. És utána a nyári igazolásoknál olyan játékosokat is meg tudnánk szólítani, akik ennek fényében ide szeretnének jönni. Illetve olyan eredményt elérni, ami kicsit vonzóvá tesz minket. A nyáron nem voltunk egyszerű helyzetben, hiszen vonzóbb egy olyan csapat, ami már az előző szezonban eredményeket ért el. Illetve egy picit kevesebb gólt kapjunk, ezzel lennék a legelégedettebb, ha le tudjuk a kapott gólok számát szorítani és a védelmünket még jobban stabilizálni. Akkor szép tavaszi szezonunk lehet.
