A kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központban a fotók kerültek előtérbe április 9-én az „Örökítsd meg a jelent a jövőnek!” című előadás során. Régi képek és a fotózás első lépéseinek technológia története tárult az érdeklődők elé.
Az eseményen megjelenteket a művelődési központ részéről Papp-Bobek Nóra köszöntötte. Elmondta, hogy az előadó, Gönczi Gergő a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár munkatársa, aki bevezet bennünket a fotók világába, a múlt képi emlékeinek izgalmas és sokszor rejtett történeteibe.
A program a Petőfi Kulturális Program keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg. A programon jelen volt a Nemzeti Művelődési Intézet térségi munkatársa, Gyalogné Klajkó Eszter is.
Az előadó, Gönczi Gergő beszélt a fotózás kezdetének technikai világágáról és az illusztrációként használt mintegy 50 kép bemutatásával az 1800-as és az 1900-as évek elejének világába is visszarepítette a hallgatóságot.
Az előadásban szereplő anyag jó része a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár fotótárából került ki, illetve pár kép magángyűjtőktől, valamint az előadó személyes készítésű anyagaiból.
A képek elsősorban olyan portréfotók voltak, amik történeti értékkel bírnak, mint Petőfi Sándor eredeti dagerrotípiája, amely a magyar fotótörténet szempontjából megkerülhetetlen. A fotókon, a portréábrázoláson nyomon lehetett követni, hogy milyen divattörténeti vagy helytörténeti jellegzetességek voltak fellelhetők a régmúlt időkben.
Elhangzott, hogy egy magángyűjteményből előkerült kép a kiskőrösi Adamics Jánost ábrázolja, aki nem közvetlenül az első Petőfi szobor – ami a Petőfi Szülőház udvarában található – alkotójaként vagy kezdeményezőjeként, hanem a kiskőrösi Petőfi-kultusz egyik korai helyi támogatójaként jelenik meg a forrásokban. Az 1861-ben készült és 1862-ben felavatott szobor – amely a világ első köztéri Petőfi-szobra – közadakozásból valósult meg. Adamics János, mint a város egyik megbecsült szabómestere, részt vett az emlékápoló közösségi kezdeményezésekben és a helyi gyűjtésekben. Bár a szobrot a pesti Gerenday-cég készítette homokkőből, a helyi iparosok, köztük Adamics, a kultusz fenntartásában (ünnepségek szervezése, adományok) játszottak szerepet és szerepet vállalt abban, hogy szekéren, ruhák közé rejtve hozzák el Kiskőrösre az alkotást. A szobor felállításának ötletgazdája Sárkány János evangélikus lelkész volt, aki miután közzétette Petőfi keresztelési adatait, mozgósította a helyi lakosságot és Adamics János ebben a korszakban volt aktív és elismert polgára a városnak. Mivel az időjárás viszontagságai miatt védelemre szorult, helyét a főtéren 1928-ban Szentgyörgyi István bronzszobra vette át.
Fotógaléria:
