A Kiskőrös és térsége számára különösen érdekes része a döntésnek, hogy a tiltólistán a bor és bizonyos zöldségfélék is szerepelnek. Bár a környéken nem a gabonatermelés a legmeghatározóbb ágazat, hanem inkább a szőlőtermesztés, a borászat és a zöldségtermesztés, a piaci árak és a mezőgazdasági versenyhelyzet változásai közvetve a helyi gazdákat és vállalkozásokat is érinthetik.
Kiskőrös, Soltvadkert vagy éppen Kecel térségében számos család megélhetése kapcsolódik a mezőgazdasághoz, így a gazdák kiemelten figyelik azokat a döntéseket, amelyek az importtermékek piacára, az árak alakulására vagy az európai agrárszabályozásra hatással lehetnek.
Újabb fordulat történt az ukrán mezőgazdasági termékek magyarországi behozatalának ügyében: a kormány ismét rendeletben korlátozta több érzékeny agrártermék magyar piacra kerülését. A Magyar Közlönyben megjelent 91/2026. (V. 22.) Korm. rendelet szerint számos Ukrajnából származó termék nem hozható be Magyarország területére, kivéve tranzitszállítás esetén.
A döntés azért különösen érdekes, mert néhány nappal korábban még arról szóltak a hírek, hogy a korábbi tiltás megszűnt, miután az azt szabályozó veszélyhelyzeti rendelet hatályát vesztette. A szakmai és politikai nyomás azonban gyors reakciót eredményezett, így most új szabályozás lépett életbe.
Mi változott most?
Az új rendelet kimondja: az úgynevezett „érzékeny termékek” nem hozhatók be Magyarország területére, ha Ukrajnából származnak. A szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi az átszállítást, vagyis a tranzitot, de erre nagyon szigorú előírások vonatkoznak.
A tranzitszállítmányokra: hatósági zár kerül, nyilvántartásba veszik az útvonalat, rögzítik a fuvarozó adatait, és a szállítmánynak legfeljebb 15 napon belül el kell hagynia Magyarország területét.
A szabályok megszegése komoly következményekkel járhat: a fuvarozóra a termék áfa nélküli értékének akár 100 százalékáig terjedő bírság is kiszabható.
Milyen termékek kerültek fel a listára?
A rendelet melléklete hosszú listát tartalmaz az érintett termékekről. A tiltás többek között az alábbiakra vonatkozik:
- búza,
- rozs,
- árpa,
- kukorica,
- köles,
- gabonaliszt,
- napraforgómag,
- repcemag,
- étolaj-alapanyagok,
- méz,
- különböző húsfélék,
- baromfihús,
- zöldségek,
- bor,
- valamint egyes feldolgozott gabonatermékek.
A dokumentumban külön szerepelnek a vámtarifaszámok is, vagyis a szabályozás rendkívül részletesen meghatározza az érintett termékköröket.
Nem új történet: 2023-ban már bevezettek hasonló tilalmat
A mostani intézkedés előzménye a 2023-as ukrán gabonaválság, amikor több kelet-európai országban — köztük Magyarországon — komoly piaci feszültséget okozott az olcsó ukrán mezőgazdasági termékek megjelenése.
A magyar kormány akkor a 130/2023-as rendelettel vezette be az első komoly behozatali korlátozásokat. Az akkori szabályozás szintén több mint húsz termékkört érintett. Az elmúlt években többször módosították a rendszert: bővítették az érzékeny termékek listáját, pontosították a tranzitszabályokat, és szigorították az ellenőrzéseket is.
Miért fontos ez Magyarországnak?
A magyar agrárszereplők régóta azt hangsúlyozzák, hogy az ukrán termékek más termelési és élelmiszerbiztonsági környezetben készülnek, miközben az Európai Unió vámmentességet biztosított számukra a háborús helyzet miatt.
A kritikusok szerint ez:
- lenyomta a felvásárlási árakat,
- torzította a piacot,
- és nehéz helyzetbe hozta az európai gazdákat.
Különösen érzékeny kérdés ez Magyarországon, ahol a gabona-, napraforgó- és kukoricatermelés meghatározó ágazatnak számít, különösen az Alföldön és Bács-Kiskun vármegyében is.
A méz is érintett
A rendelet egyik figyelemfelkeltő része, hogy a természetes méz is szerepel az érzékeny termékek listáján. Erre több szakmai szervezet is reagált az elmúlt napokban. A méhészek régóta panaszkodnak arra, hogy az olcsó importméz komoly nyomást helyez a hazai piacra.
Továbbra is vita van az ügy körül
Az ukrán agrárimport kérdése továbbra is komoly európai politikai és gazdasági vita tárgya. Míg egyes országok a piacvédelem fontosságát hangsúlyozzák, mások szerint az ukrán export fenntartása stratégiai és geopolitikai kérdés is.
A mostani magyar döntés mindenesetre azt mutatja:
a kormány továbbra is fenntartaná a hazai mezőgazdasági piac védelmét szolgáló korlátozásokat, még akkor is, ha ehhez új jogszabályt kellett alkotni a korábbi rendelet megszűnése után.
