Nemzeti Parki Termék védjegyes termékek bemutatója a kecskeméti Természet Házában
Kilenc termelő összesen 36 terméke érdemelte ki idén a Nemzeti Parki Termék védjegyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának pályázatán. Az elismeréseket 2026. október 10-én, Kecskeméten adták át ünnepélyes keretek között.
A kezdeményezés Kiskőrös és térsége számára is jelentőséggel bír, hiszen a nemzeti park eddigi védjegyes termelőinek sorában kiskőrösi, keceli, soltszentimrei, izsáki és császártöltési gazdálkodók is megtalálhatók. Munkájuk jól példázza, hogyan kapcsolódhat össze a helyi élelmiszer-előállítás, a hagyományőrzés és a természeti értékek megóvása.
A helyben előállított élelmiszerek, a hagyományos feldolgozási módszerek és a természetkímélő gazdálkodás kerültek a figyelem középpontjába október 10-én, amikor a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban ünnepélyes keretek között átadta az idei Nemzeti Parki Termék védjegyes tanúsítványokat.
Az eseményt családi nappal kötötték össze, amelyen a látogatók személyesen is találkozhattak a termelőkkel, megismerkedhettek a különleges élelmiszerekkel és kézműves termékekkel, valamint meg is kóstolhatták, illetve megvásárolhatták a kínálat egy részét.
A rendezvényt Kiss Mónika, a KNPI Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője nyitotta meg.
Köszöntőjében a helyi közösségek, a gazdálkodók és a nemzetipark-igazgatóságok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Kilenc termelő 36 terméke kapott védjegyet
Az idei pályázatra 11 jelentkező összesen 47 termékkel, illetve szolgáltatással nevezett. A jelentkezések között 45 élelmiszer, egy kézműves termék és egy szálláshely szerepelt.
A bírálatot követően kilenc termelő 36 terméke nyerte el a Nemzeti Parki Termék védjegyet.

Az elismerés odaítélésénél nem pusztán a termékek minősége számít. A minősítési rendszer fontos szempontjai közé tartozik az alapanyagok eredete, az előállítás módja, a környezeti fenntarthatóság, valamint a helyi hagyományokhoz és természeti értékekhez való kapcsolódás.
A védjegy célja, hogy a vásárlók könnyebben felismerhessék azokat a termékeket, amelyek előállítása szorosan kötődik a nemzeti parkok működési területéhez és a helyi gazdálkodási kultúrához.
Bár az idei díjazottak teljes névsorát a KNPI rendezvényről szóló közleménye nem tartalmazza, a nemzeti park nyilvántartása alapján több olyan korábban elismert gazdálkodó is bemutatható, akik Kiskőrösön és a környező településeken tevékenykednek.
Összesen Kiskőrösi méhész is szerepel az eddigi védjegyes termelők között.
A térség egyik közvetlenül érintett termelője Szomor Balázs kiskőrösi méhész, aki galagonyamézével korábban már elnyerte a Nemzeti Parki Termék védjegyet.
A gazdálkodó 2013-ban vásárolta meg első méhcsaládjait, azóta pedig fokozatosan fejlesztette méhészetét. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának nyilvántartása szerint 40–60 méhcsaláddal dolgozik, és vándorméhészkedést folytat.
Termékei között többek között galagonya-, repce-, akác-, selyemfű-, hárs- és napraforgóméz is megtalálható. A különböző mézfajták előállításához a méhcsaládokat az adott növények virágzási időszakához igazodva mozgatja, kihasználva a térség változatos méhlegelőit.
A családi vállalkozásban felesége is közreműködik. A mézek feldolgozását és kiszerelését a 2019-ben kialakított épület segíti.
A galagonyaméz különlegességét az adja, hogy a galagonya virágzása viszonylag rövid időszakra esik, a méz mennyiségét és összetételét pedig jelentősen befolyásolhatják az időjárási és természeti körülmények.
A kiskőrösi méhészet példája jól mutatja, hogy a helyi természeti adottságok tudatos hasznosításával különleges, a térséghez kötődő élelmiszerek állíthatók elő.
Kecelen a mézek mellett különleges lekvárok és szörpök is készülnek
A Kiskőrösi járás másik ismert védjegyes gazdasága a keceli Bóna család méhészete.
Bóna Zoltán és Bóna Zoltánné több mint egy évtizede foglalkoznak méhészkedéssel. Gazdaságuk egyik különlegessége, hogy tanyájuk a Vörös-mocsár térségében található, méhlegelőik egy része pedig természetvédelmi szempontból értékes területekhez kapcsolódik.
A Vörös-mocsár a Duna–Tisza köze egyik jelentős vizes élőhelye, amelynek növényvilága különleges természeti adottságokat biztosít a környék gazdálkodói számára.
A család termékkínálatában különféle mézek mellett vadon termő növények felhasználásával készített mézes lekvárok és szörpök is szerepelnek. A gazdaság korábban országos mézversenyeken is ért el eredményeket, vegyes virágmézük pedig már megszerezte a Nemzeti Parki Termék védjegyet.
Tevékenységük azért is figyelemre méltó, mert a hagyományos méhészetet saját feldolgozású, különleges élelmiszerek előállításával egészítették ki.
Soltszentimrén a tejtermelés és a természetközeli állattartás kapcsolódik össze
A védjegyes termelők között szerepel Szekeres András soltszentimrei gazdálkodó is, aki 2014 óta foglalkozik állattenyésztéssel és tejtermeléssel. Gazdaságában magyar tarka szarvasmarhákat tart, amelyek takarmányozásához saját termesztésű növényeket és bérelt legelőket is hasznosít.
A gazdaság fejlődésében fontos mérföldkő volt 2017, amikor kis kapacitású tejfeldolgozó üzemet hozott létre. Ennek köszönhetően a megtermelt tejből helyben készülhetnek különféle tejtermékek, többek között túró, tejföl, vaj és joghurt.
A helyi feldolgozásnak gazdasági jelentősége is van, hiszen lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó ne kizárólag alapanyagként értékesítse a tejet, hanem magasabb hozzáadott értékű termékeket állítson elő.
A megfelelően végzett legeltetéses állattartás emellett a természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek fenntartásában is szerepet játszhat.
Izsákon a sajtkészítésnek, Császártöltésen a családi gazdálkodásnak vannak hagyományai
A térségből az izsáki Alföldi Garabonciás Kft. is megtalálható a nemzeti park védjegyes termelőinek nyilvántartásában. A vállalkozás 2004 óta foglalkozik tejfeldolgozással. Saját kecskefarmján termelt, valamint környékbeli gazdálkodóktól beszerzett tejből készít különféle sajtokat, túrókat, joghurtokat és más tejtermékeket.
A vállalkozás működése jól szemlélteti, hogy a hagyományos élelmiszer-előállítás és a korszerű feldolgozási technológia egymást kiegészítve is jelen lehet a helyi gazdaságban.
Császártöltésen a Boróka Farm Családi Gazdaság, Agócs-Paluska Éva vezetésével, szintén a térség természetközeli gazdálkodásának egyik példája. A gazdaság tevékenységében a méhészet, a gyümölcstermesztés, a fűszer- és szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattartás egyaránt helyet kap.
Munkájukhoz Natura 2000 területeken folytatott gyepgazdálkodás és a hagyományos állatfajták megőrzése is kapcsolódik.
Agócs-Paluska Éva az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark munkájában is szerepet vállal, így a gazdaság tevékenysége szorosan összefonódik a táji értékek megőrzésével és a helyi természeti örökség bemutatásával.
Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Nemzeti Parki Termék védjegy
A Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer kialakítása a 2010-es évek elejére nyúlik vissza. A kezdeményezés célja az volt, hogy nagyobb figyelmet és piaci lehetőségeket biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik a nemzeti parkok működési területén, illetve Natura 2000 területeken a természeti értékekkel összhangban állítanak elő termékeket.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának 2012-es éves jelentésében már szerepelt a védjegyrendszer bevezetése. A következő években a program fokozatosan bővült, és országos szinten is egyre több gazdálkodó kapcsolódott be.
A KNPI 2025-ben közzétett tájékoztatása szerint Magyarországon addigra 296 termelő közel 1500 terméke rendelkezett Nemzeti Parki Termék védjeggyel.
A minősítés nem kizárólag élelmiszerekre vonatkozhat. A rendszerben hagyományos kézműves termékek és bizonyos szolgáltatások, például szálláshelyek is elismerésben részesülhetnek, amennyiben megfelelnek a meghatározott feltételeknek.
A védjegy egyik legfontosabb üzenete, hogy a természetvédelem és a gazdasági tevékenység nem feltétlenül áll egymással szemben. A megfelelően kialakított gazdálkodási módszerek hozzájárulhatnak a táji értékek fennmaradásához, miközben megélhetést biztosítanak a helyi családoknak.
Mit jelent a védjegy a vásárlók számára?
A Nemzeti Parki Termék védjegy segít megkülönböztetni azokat a termékeket, amelyek előállítása kapcsolódik a nemzeti parkok természeti és kulturális értékeihez.
A minősítés megszerzéséhez a termelőknek meghatározott szakmai és minőségi feltételeket kell teljesíteniük. A bírálat során többek között figyelembe veszik az alapanyagok eredetét, az előállítás körülményeit, a helyi kötődést és a környezetvédelmi szempontokat.
A vásárlók számára ez tájékozódási segítséget jelenthet, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Parki Termék védjegy nem azonos az ökológiai, közismert nevén bio minősítéssel. A termelők számára az elismerés nagyobb ismertséget és új értékesítési lehetőségeket is teremthet. A védjegyes termékek különböző vásárokon, rendezvényeken és a nemzeti park bemutatófelületein is megjelenhetnek.
A helyi termékek a térség gazdaságának és identitásának is fontos részei
Kiskőrös és környéke mezőgazdasági hagyományai messzire nyúlnak vissza. A szőlő- és gyümölcstermesztés, a méhészet, az állattartás és a különféle élelmiszer-feldolgozási tevékenységek ma is meghatározó elemei a térség gazdaságának.
A helyi termékek jelentősége azonban túlmutat az előállított élelmiszerek értékén. Egy-egy különleges méz, sajt, lekvár vagy szörp mögött gyakran több évtizedes családi tapasztalat, sajátos helyi tudás és a környezethez alkalmazkodó gazdálkodási szemlélet áll.
A Nemzeti Parki Termék védjegy ezekre az értékekre is ráirányítja a figyelmet.
Az október 10-i kecskeméti tanúsítványátadó ezért nemcsak az újonnan elismert termelők számára jelentett fontos eseményt, hanem alkalmat adott arra is, hogy a figyelem ismét a helyi gazdaságok, a hagyományos élelmiszerek és a természetközeli gazdálkodás felé forduljon.
A Kiskőrösön, Kecelen, Soltszentimrén, Izsákon és Császártöltésen működő védjegyes gazdaságok példája pedig jól mutatja, hogy a térségben is számos olyan termelő dolgozik, akinek tevékenysége egyszerre szolgálja a helyi gazdaság erősítését és a természeti értékek megőrzését.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – 2026. október 10-i beszámoló, a Nemzeti Parki Termék védjegyes termelők hivatalos nyilvántartása, valamint a védjegyrendszer történetét és működését ismertető tájékoztatók.
MEGOSZTÁS