– Bontás közben derültek ki a dolgok

-Hirdetés-

Idén újra beköltözhetett régi templomába a soltvadkerti református gyülekezet. A renoválás nem hiába húzódott két éven át: a műemlékvédelem illetékesei, a precíz munka és az értékek védelme mind beletolta azt a pár hónapot, ami miatt feltehették a kérdést a gyülekezet tagjai: miért várunk ennyit? De megérte a fáradság, az önerő, a támogatói összegek és a pályázati pénz: a régi templom immár teljesen megújult!

Hogy is kezdődött: 2015-ben belül a falakig lecsupaszították az épületet. Kihordták a karzatot, a szószéket, a padokat, a padlót, melyek anyaga — mondhatni — sok esetben épp eddig bírta. Csaknem fél méter mélységig kihordták a homokot, leverték a külső és a belső vakolatot, majd felállványozták. Mint a beszélgetésekből kiderült, számtalan titokra derült fény, vagy éppen bukkantak fel teljesen új információk, melyekből most következzék néhány csokorral.

A templompadok alatti területről 40 cm mélységig kihordták a homokot. Itt döngölt földet találtak, amely alatt fekete koromréteg húzódik. Valószínű, hogy ez a régi feljegyzésekben is megőrzött, XVIII. századi szomorú eseményeket bizonyítja: a kalocsai érsek emberei 1748-ban, majd 1766-ban felégették az itt álló közös protestáns, később református imaházat.

Kincsek?

Fémkeresővel ugyan végigkutatták a homokot, de semmi lényegeset nem találtak. Néhány szög, valamint értéktelen aprópénz látott napvilágot, mely valószínűleg a hívek zsebéből esett ki.

Ugyanitt cseréptöredékek is előkerült, melyeket a régészek nem tartottak sem idősnek, sem értékesnek. Tudjuk, hogy az 1950-es években feltöltötték a templom padlóját, melyhez a házaktól hordták a homokot. Ebben lehetett valamennyi hulladék törmelék is.

Mi történt a kihordott fa részekkel?

A bútorzat farestaurátor irányításával került szétbontásra. Előkerült néhány rejtett felirat, amelyről azonban tudtak: az úr asztala alatti padlóba az akkor itt dolgozó mesteremberek neve került bevésésre illetve felírásra. Ami hamar bebizonyosodott: a deszkák, gerendák, padozat és padok nagy része fertőzött, gombás és ezzel együtt alkalmatlan a visszaépítésre. A színes felirat a régi, XVII. sz. végi tisztségviselők nevével mindenképpen újra felkerül.

Ha már új bútorzatról esik szó, mindenképpen meg kell említeni a modern műemlékvédelmi és tűzvédelmi előírásokat. Csökkenti a férőhelyszámot, hogy a pad nem mehet ki egészen a falig, szélesebb utakat kellett hagyni és más lett a karzat mérete ill. elhelyezése. Ez utóbbi az 1795-ben, a templommal egy időben épült végkarzat (orgonakarzat) folytatásaként létesült 1806-ban. Az ok kétségkívül a megnövekedett gyereklétszám volt, de az ülőhelyeket nézve bizony nem volt praktikus.

Van még egy magyarázat az 1806-os bővítésre: ez idő tájt került a templomba — hatalmas újításként — az orgona. Ez a hazai református gyülekezetekben (Erdélyt leszámítva) ekkortájt még nem volt szokásban. A soltvadkerti sváb református gyülekezet azonban hozta a német szokásrendet és ezzel divatot teremtett: egy emberöltővel később már máshol is bekerült a templomba ez a kiváló hangszer. (Például Kiskunhalason 1848-ban.) Ez az orgona egy Merz nevű kistormási mester valószínűleg első munkája. Két kovácsfújtatóval működött, és az olasz barokk zene darabjaihoz, hangigényéhez alakították ki. A mostani állapota egy későbbi átépítés eredménye. Elmondhatjuk, hogy jelenleg az egyik legöregebb orgona Magyarországon. A Megyei Értéktár részeként, szétszedett állapotban, szakszerűen tárolva vár sorsára. Felújítása 15-18 millió forintba kerülne, úgyhogy még vár a gyülekezet. 

Milyen mély?

A templom hatalmas, széles kőalapra épült. Az ősök nem bízták a véletlenre, hiszen a hely eredetileg meglehetősen vizenyős volt — ezt a később épült evangélikus templom iratanyagából is tudjuk. A követ a közeli Bócsa pusztán álló, 1200-as évekből, tehát az Árpád-korból származó, majd a török időkben rommá lett templom lebontása és ideszállítása során nyerték. A mostani felújítás során lementek egész az alap aljáig, amely a hosszanti falak alatt 180 cm, a félköríves rész alatt viszont csak 80 cm. Talán ideiglenesnek szánták és azt fontolgatták, hogy később errefelé bővítik a templomot? A feltételezés nem bizonyított, bár máshol van rá példa…

A jelenlegi helyzet

Szétbontva minden más. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jobban előtűntek az előre nem tervezett, de mindenképpen korrigálandó problémák. Ilyen volt a szigetelésre szoruló templomfal, mely a középkori kövekből és téglából épült. A szigetelés így hatmilliós többletkiadást eredményezett. A munkálatokba igyekeztek minél több helyi vállalkozót bevonni, a fő kivitelezést Bezsenyi Barna irányította. A gyülekezet elöljárósága pedig ezúton is köszöni a sok jó szót, a támogatásokat és a lakosság pozitív hozzáállását!

Ünnepi hálaadó istentisztelet?

Lesz! A miniszterelnököt várják a nagy eseményre, és remélhetőleg még idén sor kerül rá!

Ifj. Káposzta Lajos

MEGOSZTÁS