Két kiváló alkotóművész, Hajkó Zsuzsanna és Szita László (anya és fia) tisztelte meg Soltvadkert városát azzal, hogy számos sikeres kiállítás megrendezése után Soltvadkert Város Művelődési Ház, Könyvtár és Szabadidő Központjában is bemutatkoznak. 

-Hirdetés-

A két művész kiállítása Soltvadkert Város Önkormányzata október 23-i, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából megrendezett városi ünnepségéhez kötődően nyílt meg. 

A művészek életútját Légrády Andor ismertette. A kiállítás megnyitót jelentő bemutatót követően Lehoczki Ferenc polgármester úr köszöntötte az alkotókat és adta át számukra a város ajándékát.

Hajkó Zsuzsannának már gyerekkorában erős indíttatása volt a művészetek iránt, mégis a pedagógusi pályát választotta. Mestere és mentora – Cs. Pataj Mihály tehetségére hivatkozva – a művészi pályát javasolta. Irányítása alatt, pedagógiai tanulmányai mellett több éven át tökéletesítette rajztudását és elsajátította a festészet különböző technikáit – így már fiatalon több tárlat résztvevője lehetett.

Művészetének meghatározója a szülőföld, az alföld – szűkebb hazája Tótkomlós iránti szeretet. A magyar alföldi tájképfestészet legszebb hagyományainak folytatását vállalta fel, de hat festészetére minden, amit megél, így különösen az utazásai élményei. Természetelvű ábrázolás híve.

Festői munkássága 30 éve alatt több mint 40 önálló- és számos közös tárlata volt itthon és külföldön. Németország több városában, Horvátországban – ahol egy nemzetközi festőversenyen első lett. Szlovákiában, Pozsonyban, Romániában, ahol Tótkomlóst képviselve készült fel egy önálló kiállításra. 2010-ben hazánk színeiben hét társával együtt rendezhették meg közös tárlatukat Kairóban.

Festészete lényege a művészi alázat, melyet alkotásai tükröznek. Célja, hogy – képeit szemlélve – minél több ember átélje a szépség harmóniáját. Ez a művészi hitvallása.

Szita László1964. május 4-én született Szegeden.

Szülei pedagógusok voltak.  Az Alföldön töltötte kora ifjúságát, a Kis-Alföldön – Győrben – élt 14 éves koráig.  A középiskolai és főiskolai tanulmányait Budapesten végezte, és ott él azóta.

A vizualitással először a családjában találkozott, ugyanis édesanyja festőművészként keresi a kenyerét.  Kedvet kapva a képzőművészethez szobrászként tanult, de a korai családalapítás miatt a családfenntartás lett a legfontosabb számára. Így hobbit váltott.  A fotózás nemcsak praktikus volt, hiszen a gyerekeiről maradandó emlékképeket sikerült készíteni, hanem kiélhette kreativitását, fantáziáját is. Igényes képeket szeretett volna készíteni, ezért elvégezte 1989-ben a TIT és a MUOSZ szervezésében indult fotóriporteri tanfolyamot. A fekete fehér laborálás elsajátításával, munkáit maga dolgozta ki.

A MAFOSZ tagszervezetéhez / APS STÚDIÓ/ 2000-ben csatlakozott. Próbált bekapcsolódni a szervezett fotóséletbe, a kiállítási lehetőségekbe.

A Magyar Fotó Művészek Világszövetségének 2012 óta tagja.

Kiállításaiból: Szegedi Polgármesteri Hivatal, Magyar Művelődési Intézet 2006, Virányosi Közösségi Ház 2006. Budapest, XII. kerület Csigaház, Rákoscsabai Közösségi Ház, 2006. Péceli Kastély Kiállító terme 2007.  Westend City Center 2015.  Radisson Blu Béke Hotel Budapest 2016.  

Eredmények:

Csongrád Megye Kortárs Fotóművészete díj, TIT Év fotója elismerés, MAFOSZ díjak, XIII. Alföld Szalon I. díj. Magyar Fotóművészek Világ Szövetsége I. díj.

A kiállított alkotások november 10-ig látogathatók és a kiállított alkotások megvásárolhatók.

Minden szépet, megindítót, művészetet kedvelőnek ajánlom. 

Szöveg: Nahama

-K.Gy.-