Írta: vira

Manapság a legnagyobb közösségi oldalon egyre több kérdést kap a borlepárlással, zöldszürettel kapcsolatban. Beszéljünk először a borlepárlásról.

A borászatok kétféle helyzetbe kerültek hazánkban: vannak olyanok, akik a kézműves és magasabb minőségű borokat döntő többségében vinotékákba, szállodákba, éttermekbe szállították be. Az ő esetükben megállt a kereskedelem. Hiszen ők kizárólag a vendéglátásra alapozták az eladást.

-Hirdetés-

Azoknál a borászatoknál, akik multinacionális üzletekbe beszállítók és ott tartós piacuk van, ott kisebb mértékben esett vissza az eladás, sőt egyes tételeknél akár 20 százalékos növekedést is tapasztalhatunk. Ez annak következménye, hogy a borfogyasztás az eddigi szokásos közösségi helyeken nem lehetséges, és így az áruházláncokban vásárolták meg a bortételeket melyek otthon kerültek elfogyasztásra. Ezért a tömegboroknál, a relatíve alacsonyabb ár fekvés végett egészen tűrhető az eladás, sőt, a különböző európai országokba történő export kiszállítás is. Tehát rendkívül változatos a kép.

 

A pincészetek esetében rendkívül változatos a kép

Magyarországon vannak, akik esetében teljesen leállt a borkereskedésük és ezáltal nagyon komoly eladatlan tételeik vannak. Másik esetben pedig a tömegbor, a folyóbor és az alacsonyabb, a közép ár-fekvésű palackos borok tekintetében egy tűrhető fogyás tapasztalható. Ugyanakkor a nemzetközi kitekintésben a franciák, olaszok és spanyolok már jelezték, hogy nagyarányú borlepárlást fognak kezdeményezni, mert akkora a túlkészletezésük. Ez azt jelenti számunkra, hogy fel kell készülnünk egy dömpingszerű elárasztással ezekből az országokból, és ez ki fogja szorítani a magyarországi eddigi export tételeket is.

Ezen információk alapján, erre való felkészülés jegyében a Hegyközségi Nemzeti Tanács és az Agrárminisztérium előkészítette, hogy milyen módon és feltétellel lehet nekünk, magyaroknak is a borlepárlásban részt venni, amennyiben ezt igénylik a borászatok.

Vannak olyan pincészetek, ahol nincsen gond, mert olyan árkategóriákban dolgoznak, multinacionális láncokba vagy exportra, amelyben nem történt visszaesés hála Istennek. Ők nem is biztos, hogy igénylik majd a lepárlást, de vannak nagyon nagy bajba került borászatok, amelyek nem tudnak mit kezdeni a tételeikkel. Például: adott egy rozé borfajta, amit egy évig illik fogyasztani. Következő évben megjön a friss rozé és már senki sem akarja meginni az óéves rozét: így az megmarad és már soha többé nem lehet eladni.

Tehát megoszlik a „bortársadalom”, hogy kinek lesz szüksége és kinek nem a lepárlásra. Ugyanez igaz a zöldszüretre is?

A tavalyi évben is önkéntes volt a beavatkozási akcióban való részvételi lehetőség, mely elmondható a zöldszüretre is.

Eddig a borászatokról beszéltük, melyből mintegy 6000 található az országunkban, és mintegy 55000 termelő van. A termelőket közvetlenül nem érinti a borászatoknak nyíló  porlepárlási segítség, mert számukra majd az őszi szüretnél derül majd ki, hogy milyen áron tudnak eladni a pincészeteknek.

A vita kialakulásának egyfajta megelőzéseként újra szóba került és már az EU-val is folyik a tárgyalás – mint a borlepárlás esetében – , hogy a termelő gazdák is kerüljenek be a kvázi támogatotti körbe. Az ő esetükben csak a zöldszüret lehet ez a támogatás, amely szintén önkéntes lesz. Véleményem szerint a támogatás igénybevételét mindenképpen meg kell, hogy előzze egy konzultációs folyamat a gazdák és az eddig felvásárló pincészetekkel, miszerint számíthat-e felvásárlásra, vagy érdemes elgondolkodni a zöldszüret adta lehetőségen a megajánlott áron.

Tavasz van, még nincs megajánlott ár, a vita éppen erről szól, hogy milyen pénzforrásokból és milyen mennyiségű dotációval lehet mind a borlepárlást, mind a zöldszüretet elvégezni. Ez egy nagyon bonyolult eljárást igényel.

Tény az, hogy az Agrárminisztérium és a Kormány nem szeretné magukra hagyni a termelőket, ezért is kínálják fel nekik ezt a lehetőséget. Majd mindenki eldönti, hogy szeretne-e élni vele. Egyet viszont nem tud a kormány: garantált árat ajánlani a szőlőért a pincészetek nevében. Ez az árak szabad versenyébe, az áru-és a tőkeáramlásba történő beavatkozás lenne, ami tilos. A piaci helyzetbe, ár-vita helyzetbe közvetlenül nem avatkozhatunk bele. Viszont terelgetni a felvásárlókat és a kereskedőket, hogy találjanak egymásra és méltányos árak alakuljanak ki, azt megtehetjük. Így terveink szerint lesz egy felhalmozott borkészletcsökkentés, hogy a pincészetek tudják fogadni az új készleteket, és ezért lesz egy zöldszüreti kivezetés is, hogyha netán a csökkenő tételek maradnak megtermelésre, abban alakuljon ki egy árverseny helyzet a pincészetek között.

Nagyon az elején vagyunk ennek a tárgyalásnak, a szándék egyértelmű:

segíteni akar a kormányzat a borászatokon és a termelőkön.

Tehát a kormányzat gyorsan reagált a nemzetközi, illetve a magyar piacokon kialakuló helyzetre. Milyen eszközökkel támogatja még a kormányzat az agráriumot?

Úgy, mint az általános vállalkozói körökre is kiterjednek a kormány segítő, mentő intézkedései, úgy külön speciálisan az agrárium területére is. Az Agrárminisztérium jónéhány intézkedést léptetett életbe: például az agrár Széchenyi Folyószámlahiteleteket ingyenessé tette. Az állam minden költséget átvállal ezzel kapcsolatban, ráadásul 3 éves futamidőre. Emellett a a felvehető hitelmennyiség megduplázásáról is döntött: így 100 millió forintról 200 millió forintra növekedett e hitel adta lehetőség. Minden költséget, így a számlanyitásét, annak fenntartását és ezek költségeit döntő többségében átvállalja vagy minimalizálja az állam. Így gyakorlatilag 0 százalékos tud lenni ez a hitel a termelőknek. Ez az egyik része, mely a hitelezésre, a gyors pénzhez jutásra vonatkozik.

Font Sándor országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági bizottság elnöke.

A másik része közvetlenül az alkalmazottakat foglalkoztató agrárvállalkozásokra vonatkozik, így konkrétan a bor-és szőlőtermelőkre, a pálinka-előállítókra, a kisüzemi sörfőzdékre, a vadgazdálkodókra és a dísznövénytermesztőkre. Az ő esetükben került bevezetésre, hogy a munkáltatók mentesülnek a munkavállalók béreik után fizetendő közterhek megfizetése alól, egészen június végéig. Ugyanezen vállalkozások munkavállalóiknak a bérek után egyedül csak 4 százalékos természetbeni, egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, amelynek a felső határa 7.710 forint.  Olyan gazdálkodók esetében, ahol több alkalmazott van, azokra igazak még ezen kívül az egyéb vállalkozások segítésére meghirdetett intézkedések.

Kiss Tamás
Képek:pixabay.com, magyarmezogazdasag.hu,azuzlet.hu,evangelikus.hu, agrarszektor.hu