Az elmúlt hetekben csak komoly és – remélhetőleg – elgondolkodtató témákról írtam. Úgy döntöttem, itt az ideje, hogy végre nevessünk is. Megboldogult ijfúkoromban, mikor a minősítés szerint még elsőosztályú pedagógus voltam, hűségesen jegyzeteltem a dolgozatokból a humoros válaszokat, elírásokat. Most, hogy két éve másodosztályú tanerő vagyok, visszacsöppentem a többségi oktatás berkeibe. Lelkesen bővítem a gyűjteményem. Az aktuális meglepetéseket, amiket a dolgozatok rejtenek, majd csak újabb húsz év múlva lenne jó megismertetni az Olvasókkal. Barangoljunk inkább az emlékeim között! A “szakirodalom” úgy nevezi ezeket a gyöngyszemeket, hogy “aranyköpések”.
Azok a kedves tanítványaim, akik a mai és a következő hetek cikkeiben szereplő aranyköpések értelmi szerzői voltak, ma már többségükben családos édesanyák és édesapák. Talán nekik is jól esik egy kis nosztalgiázás. Nekem jól esett.
Merüljünk el hát az 5. osztályos természetismeret – diákok által teremtett – világában!
Indítsunk egy kis ornitológiával! Jellemezd a házi veréb és a füstifecske mozgásszerveit!
„A házi verébnek gyenge a szárnya, ezért bénán repül, a füstifecskének gyengén pihenő lába van.”
Szegény házikacsa származásán is folt esett. Mi a házikacsa őse?
„A házi kacsa őse a hattyú.”
Milyen típusú lába van a házikacsának?
„A házi kacsának totyogó lába van.”
Egyeseknek az volt a véleménye, hogy túlbonyolítom a kérdéseket. Milyen felületű a házimacska zápfoga?
„Van neki, elég jól használja”
Szerettem a gyerekek filozofálgatásait, mégha a definíciók rovására is ment olykor. Magyarázd meg a háziasítás fogalmát!
„Az elhunyt állat kicsinyeit örökbe fogadta az ember.”
„A vadászat miatt, amikor lelőttek egy állatot és mikor elkezdték boncolni, akkor látták, hogy egy állatkölyök van benne. Kivették és felnevelték.”
De az egykori ötödikesek igen tanulságos mondatban fogalmazták meg az együttélés vagy a párkapcsolatok nehézségét is. Hogyan változtak az állatok a háziasítás során?
„Az agyuk változott, hogy egy másik élőlénynél élhet.”
Rendes kiskőrösi tudja, mi kell a szőlőnek. Milyen talajt kedvel a szőlő?
„A szőlő a jól táplált talajt szereti.”
Sőt! Más gyümölcsökkel kapcsolatban is képben van! Milyen termése van az almának?
„falurekeszes”
Előfordul, hogy a biológia és a földrajz alapfogalmai keverednek. De mivégre teremtette a Jóisten a pedagógust, ha nem arra, hogy ezt tisztázza?! Rajzolj le egy vulkánt és nevezd meg a részeit!
„A vulkán belseje a magkezdemény.”
Tévedni emberi dolog. Nevetni talán még inkább az. Ha a fenti aranyköpések kapcsán eszünkbe jutnak saját csetlő-botló kirándulásaink a tanulás birodalmának, és megértőbbek leszünk csemetéinkkel kapcsolatban, már megérte a nosztalgia.
Találkozzunk jövő héten is, amikor a 6. osztályos titkokba avatom be a kedves Olvasókat!
