A múlt héten indított Aranyköpések sorozat második része következik. A hatodik osztályos természetismeret tananyag húsz évvel ezelőtt – mikor ezeket a dolgozatokat írattam – Magyarország természetföldrajzáról és élővilágáról szólt. Rengeteg új definícióval és fogalommal bombázzuk ilyenkor a gyerekeket. Néhányuknak meggyűlt a baja ezekkel az újdonságokkal.
A nemzeti parkjainkkal történő ismerkedés során előfordulnak hibák. Kedves állatrendszertan tanárom – akiről már írtam korábban – mindig azt mondta: “Az a baj, hogy a magyar gyerekek sokat tudnak a szürkebálnák szaporodásáról, de semmit sem a túzokról”. Nos, ezen állítását nem tudom cáfolni:
Írj néhány példát a Kiskunsági Nemzeti Park védett értékeire!
„kígyó, farkas, oroszlán, pandamaci”, „sertésmarhák”
Előfordult az is, hogy az állat méreteit illetően merült fel tévedés. Szerencse, hogy nem ekkora méretben mászkálnak körülöttünk az ízeltlábúak.
„A szarvasbogár hímje kb. 30-cm.” „A keresztes pók kb. 30–40 cm.”
Azt ugyebár mindannyian tudjuk – valahogy olyan dallamosan hangzik -, hogy a rovaroknak három testtája van: a fej, a tor és a potroh. Még a rákok esete is értelmezhető. Nekik csak kettő testtáj jutott: fejtor és potroh. Ám szegény pókszabásúak a futottak még kategóriába kerültek, mert az előtest és utótest kifejezések kiválóan keverhetők. Többek között az összetett szavak részeivel is.
Nevezd meg a pókszabásúak testtájait!
előtag és utótag vagy előfej és utóhártya
A hatodik osztályos tananyag bőven nyújt lehetőséget a mutációra is.
A madarak olyan állatok, amelyeknek csőrük van és két pár szárnyuk.
Az erdei fülesbagolynak műfülei vannak.
A vakond a kezeit lapátnak használja.
Olykor-olykor picit összekeverednek az állatok. Lássuk be, Darwinnak is egy egész könyv megírásába tellett, hogy az állatok rendszertanát kidolgozza. Szóval, ez nem könnyű feladat.
Írj példát a rákokra! légy
Írj példát rovarokra! kukac
Ez utóbbi esetben persze nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a kukac bioszosan fogalmazva a hernyó, ami pedig – köztudottan – a rovarok fejlődésének egyik állomása. Így azért egy fél pontot csak megért!
Nyilván érthető az is, hogy a csiga meszes héját termelő ún. köpeny olyan fogalom, ami könnyen összezavarhatja a gyanútlan hatodikos diákot.
Mi termeli az éti csiga meszes vázát? A palást.
A növényekre is rájárt a rúd. Az ő testfelépítésük sem olyan egyszerű, mint az óvodás korunkban rajzolt virágoké.
A gyöktörzs a fának az alja. (Naná! Minek bonyolítják a biosztanárok olyan hosszú fogalmakkal az életet, minthogy a gyöktörzs föld alatti tápanyagraktározó, módosult szár)
Mit jelent a zárvatermők fogalma?
Nem nyitnak ki a növények.
Mi rögzíti a gombákat a talajhoz? Biztos, ami biztos:
Földbe gyökerezett gyökerek.
A hatodik osztályos természetismeret tudásanyaga a biológia és a földrajz alapjaiba is betekintést enged. Ez lehetett az oka az egyik kedvenc meghatározásomnak:
A moréna a gleccser ürülékéből készült domb.
Jövő héten a távoli tájak élővilágába szeretném elkalauzolni a kedves olvasókat! Remélem ismét találkozunk!
