Írta: vira
Novák Katalint március 10-én választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés, ő a hatodik államfő a rendszerváltás óta.
Kapcsolódó cikk
Történelmi pillanat – megválasztották az első női köztársasági elnököt
Történelmi pillanat – megválasztották az első női köztársasági elnököt
Megválasztotta köztársasági elnökké Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 10-én, csütörtökön. Titkos szavazást bonyolítottak le A jelöltek parlamenti felszólalása után...

Ökumenikus istentiszteletet tartottak Novák Katalin államfői beiktatása előtt 2022. május 14-én, szombat délelőtt Budapesten, a Kálvin téri református templomban, amelyen egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét.

-Hirdetés-

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetésében arról beszélt: ez az első alkalom, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok “a zsidó felekezet szombati imájától kísérve”, a hívők közösségében kérik Isten áldását az ország első polgárára. Ehhez szükség volt a megválasztott köztársasági elnök “bátorságára és alázatára”, és arra, hogy “újra és újra, tisztségtől, hivataltól függetlenül keresse Krisztus útját” – mondta a református püspök.
Balog Zoltán azt kérte, hogy legyen ez egy új “magától értetődőség” Magyarországon, ahol az alaptörvény kimondja a magyar állam keresztény megalapozottságát, és az állam minden szervének kötelességévé teszi az ország keresztény kultúrájának védelmét.
A református püspök kiemelte: egyszerre kell a legnagyobb vakmerőség és a legnagyobb alázat ahhoz, hogy az ember életének bármely pillanatában fel merje tenni a kérdést: “mit mond nekem most Isten?”. Ennél már csak ahhoz kell nagyobb merészség, hogy ugyanezt “együtt kérdezzük meg egy egyház, egy nemzet közösségében” – vélekedett.
Ezért “minősített pillanat és alkalom”, hogy amikor Magyarország köztársasági elnöke ünnepélyesen elfoglalja hivatalát, “együtt, közösségben, istentiszteleten tehetjük fel minden bibliai ember alapkérdését: mit akarsz, Uram, Istenem, hogy cselekedjem?” – fogalmazott.
Balog Zoltán szólt arról: a hívő ember azzal a bizalommal fordul a Bibliához, hogy “abban benne van a sorsunk” és a világ sorsa. Nem úgy, mint megfejtendő orákulum, hanem mint Isten szeretetéből fakadó akarata. Ez nem jelent egzakt választ minden helyzetben, de mindig éltető és életet adó forrás. Megadja a szükséges erőt, az emberi erőforrást a kétértelműségek és ellentmondások világában a helytálláshoz, ahhoz a magatartáshoz és cselekvéshez, mely megfelel Isten akaratának és “így életünk lényegének és céljának”.
A református püspök Pál apostolt idézve hangsúlyozta: “Isten azoknak, akik őt szeretik, mindent javukra fordít”. De akinek nem kizárólag a saját élete a fontos, annak nemcsak személyes bátorítás és garancia ez az üzenet. Istent szeretni ugyanis csak úgy lehet teljesen, ha “azokat is szeretjük, akiket ránk bízott”.
Az Istent szerető vezető “szeretetteljes aggodalommal tekint mindenre”, ami Isten teremtményeivel történik – mondta hozzátéve, az ilyen vezetőnek kötelessége ellenállni azoknak, akik hatalmuk érdekében áldozzák fel mások biztonságát, jövőjét és életét.
Kitért arra: Isten ígérete az, hogy a pusztulás, a halál felé tartó embert ő szabadítja meg, ő formálja át és teremti újra. Akiket pedig “kiválasztott, elhívott és megigazított”, azok az eszközei lesznek ebben a munkában. Nem fölényes és elkülönült erkölcsi elitként szemlélik a többieket, a világot, hanem “együtt szenvednek vele”, miközben bíznak Isten lelkében, mely a szükséges pillanatban ott áll mellettük és segítségükre siet, hogy éppen azt mondják, tegyék, amire szüksége van a rájuk bízott embereknek, nemzetnek, országnak, egyháznak.

Az “Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – fogalmazott Balog Zoltán.

Az istentiszteleten megáldotta Novák Katalint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Arszeniosz Kardamákisz, Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, Najla Kassab, a Református Egyházak Világközösségének elnöke és Balog Zoltán.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek megáldja Novák Katalin köztársasági elnököt ünnepélyes beiktatásán a Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten 2022. május 14-én. [Fotó:MTI/Bruzák Noémi]
A szertartáson részt vett mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János leköszönt államfő.
Kiskőrös város polgármestere, Domonyi László közösségi oldalán adott hírt arról, hogy azon szerencsések közé tartozik, akik személyesen vehettek részt ezen a történelmi eseményen. Ráadásként Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével is készített egy szelfit.
Az ünnepi rendezvényre Szedmák Tamás, Kiskőrös alpolgármestere és felesége, Molnár Elvira is elkísérte. 
Molnár Elvira, Szedmák Tamás és Domonyi László [b-j]
Azon szerencsések között lehettem, akik részt vettek Magyarország első női, a rendszerváltás utáni legfiatalabb köztársasági elnökének, Novák Katalin beiktatási ünnepségén Budapesten. A keresztény, nagycsaládos politikust március 10-én választotta államfővé az Országgyűlés, ma iktatták be hivatalába.
Reggel ökumenikus istentiszteletet tartottak Novák Katalin államfői beiktatása előtt a Kálvin téri református templomban, ahol az egyházi vezetők megáldották Magyarország új köztársasági elnökét.
Ezt követően a Kossuth téren mondta el az elnök asszony beiktatási beszédét. Kiemelte: “Joggal vagyunk büszkék páratlan nyelvünk gazdagságára, nemzetünk viharvert történelmére, kultúránk kincseire, a magyar elme vívmányaira.”
Remélem egyszer Kiskőrösre, Petőfi Sándor szülővárosába is ellátogat majd.
Gratulálok a beiktatáshoz kedves Novák Katalin elnök asszony!”
Orbán Viktor és Domonyi László
 
Novák Katalin beiktatási ünnepségén Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren kiemelte: ebből a személyes magyar világnézetből következnek majd cselekedetei köztársasági elnökként.
Minősített felelősségének nevezte Novák Katalin köztársasági elnök szombaton, hogy elnökként megmutassa, mit jelent számára szülőföldje, Magyarország, a honfitársai, a magyarok, és mit gondol “közös életünkről és világban betöltött helyünkről”.
 

Az államfő úgy fogalmazott: együtt vagyunk itt Európa szívében, az ország fővárosában, a Kárpát-medence közepén, a nemzet főterén, de együtt vagyunk abban a szándékban és akaratban is, hogy a magyaroknak a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után a huszonegyedik században jobb, szebb, békésebb, gazdagabb és biztonságosabb életet teremtsünk.
Kiemelte, hogy egy sötét felleg, a háború vet árnyékot az ország életére. Kifejtette: Ukrajna megtámadása az első döbbenetet követően egyszerre követelt azonnali és ugyanakkor jól átgondolt, hosszú távú válaszokat, Magyarországtól is. Ahogy az első menekültek február 25-én megérkeztek az országba, a magyarok mérlegelés nélkül siettek a segítségükre. Azóta 700 ezer menekült lépett át a biztonságot jelentő magyar földre, a magyarok több száz millió forint adományt gyűjtöttek össze, ellátást biztosítanak a sebesülteknek, élelmiszert küldenek az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget, fedelet, ételt, munkát biztosítanak a családoknak. Magyarország emberségből jelesre vizsgázott – mondta Novák Katalin, aki szerint tudni kell azt is, mi a válasz a háborúra, s mi a magyar nemzet múltjából és remélt jövőjéből fakadó érdek.
Novák Katalin tíz pontba szedve ismertette az ukrajnai háborúval kapcsolatos gondolatait. A putyini agresszió elítélése mellett kijelentette: Magyarország örökre nemet mond a Szovjetunió visszaállítását célzó minden törekvésre. A magyarok békét akarnak – mondta, követelve a háborús bűnök kivizsgálását és megbüntetését.
Jelezte: Magyarország nem semleges, “az ártatlan áldozatok és az igazság oldalán állunk”, az EU és a NATO tagjaként vállalt kötelezettségeinek Magyarország eleget tesz.
Az államfő közölte azt is: Magyarország nem mond le szuverenitásáról, támogatja Ukrajna csatlakozását az európai országok közösségéhez. Úgy fogalmazott: Magyarország kész áldozatot hozni a békéért, és nem akadályozza szövetségesei áldozathozatalát, de nem egyezik bele olyan döntésekbe, amelyek nagyobb áldozatot követelnek a magyaroktól, mint amekkora fájdalmat okoznak az orosz agresszornak.
Novák Katalin a béketárgyalások folytatása érdekében közvetítő szerepet ajánlott fel, és kiállt az ukrajnai magyarság érdekeiért is.
“Azért fogok dolgozni, hogy mi, magyarok, a meg nem értettség romantikája mellett minél többször tapasztaljuk meg a megértettség és megbecsülés komfortos érzését” – hangsúlyozta, kiemelve: az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy a magyarok ismét emelt fővel élnek, sajátos magyar nézőpontból, magyar szemmel, a magyar érdekeket szem előtt tartva nézik a világot. Ismét van magyar magabiztosság, magyar öntudat, nemzeti büszkeség, ami régóta hiányzott. Őrizzük meg nemzeti büszkeségünket, vigyázzunk rá, s legyünk figyelemmel arra, hogy a nemzeti büszkeségből ne legyen nemzeti gőg, de globalista gyávaság sem – hangsúlyozta.

Novák Katalin köztársasági elnök beiktatási beszédet mond a díszceremónián az Országház előtt, a Kossuth téren 2022. május 14-én. Mellette Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Irodájának vezetője, az államfő főhadsegédje (j). [Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd]
Az újonnan megalakult Országgyűlés képviselőinek figyelmét arra hívta fel, hogy becsüljék meg a bizalmat, tiszteljék a demokratikus törvényhozás alkotmányos kereteit, törekedjenek a nemzet javát szolgáló döntések meghozatalára.
Emlékeztetett arra, hétfőn miniszterelnököt választ az Országgyűlés, és hamarosan kinevezheti az új kormány tagjait. Magyarország polgáraként azt várja a végrehajtó hatalom irányítóitól, hogy őrizzék meg a magyar emberek biztonságát.
Mint mondta, “a feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van”. Hozzátette: a szuverenitás bölcsője a család, s a nemzet egysége is a családban kezdődik. Kiemelte: köztársasági elnökként abban fogja erősíteni a magyarokat, ami a személyes meggyőződéséből fakad, a kereszténységen nyugvó értékrendben, az élet továbbadásának, a gyermek szeretetben való nevelésének bátorításában, a megfogant emberi élet és a család védelmében, egymás tiszteletében, a gyengék gyámolításában. Itthon és a nagyvilágban is szót emel majd, hogy segítsék a fiatalokat a családalapításban, a hivatásból és a gyermekvállalásból, idősgondozásból fakadó feladatok együttes ellátásában.
“Védjük a teremtési rendet és a teremtett világot” – mondta, felhívva a figyelmet a nagycsaládok, a főállású szülők, az örökbefogadók és a gyermekeikről egyedül gondoskodók támogatásának fontosságára. Dolgozzunk azért, hogy a felelős gyermekvállalásnak ne legyen anyagi akadálya – kérte az államfő, aki azt ígérte, szólni fog az élet védelmében, ráirányítja a figyelmet a tehetséges fiatalokra, s számíthatnak rá azok is, akik a többség számára láthatatlan helyeken, rossz körülmények között élnek.

“Fül, szív és száj akarok lenni azok számára, akiket most kevésbé látunk, hallunk és értünk, hogy érezzük, összetartozunk”

– fogalmazott.

A rendezvényen mások mellett részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Az ünnepségen elhangzott a Rákóczi-induló Liszt Ferenc által zongorára átírt változata, fellépett Rúzsa Magdi énekesnő, az Angelica leánykar és a Honvéd Táncegyüttes. A fellépők Novák Katalinnal és családjával a színpadon énekelték el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.
A program nyílt délutánnal folytatódik a köztársasági elnök hivatalában, a budavári Sándor-palotában.

Forrás, képek: Domonyi László Facebook oldal, MTI

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (19 db kép)