Mit jelent számomra az egyszerű dolgok öröme? Többször írtam erről: ahogy öregszem, egyre inkább érzem, milyen kevés elég az életörömhöz. Ez nem rezignált lemondás, hanem a megelégedés becsülete, amit az évtizedek munkálnak bennem.

Mivel hajlamos vagyok tekergetni az Instagramot, igyekszem az értéket követni. A tegnapi és a mai idézet is ezt az erősödő életérzésemet támasztotta alá a Vatesproject oldalon.

A kép forrása: Instagram/Vatesproject
A kép forrása: Instagram/ Vatesproject
-Hirdetés-

Nem ismeretlen az Olvasók előtt, hogy szeretem a Zápor-kört. Tegnapi futásom alkalmával egy tündéri fiatal pár ült le a padra, aminek árnyékában a vizem hőmérsékletét próbáltam minimalizálni. Az egyik körnél lehajoltam, hogy felvegyem, de a fiatalember odanyújtotta nekem.

Szerintem ezek a gesztusok őrzik a világ tartóoszlopait. Azok az apróságok, amikről csak azok emlékeznek meg, akikkel történt.

Néhány napja berohantam a pékségbe, hogy elhozzam az utolsó négy pogácsát. Kikaptam a táskámból a pénztárcám. A hölgy lemérte a pogit, elmondta mennyi lesz. Közben pánikban kotorásztam a táskámban a jobb kezemmel a pénztárcám után.

Ajaj, lehet, hogy otthon hagytam a pénztárcám! – mondom kétségbeesetten. Az eladó hölgy mosolyog és vár. Mint egy jó pedagógus. Nem árulta el a megoldást. Türelmes volt. Tapintatosan a bal kezem felé biccentett.

Jó ég, már a kezemben van! Azt hiszem, többet kell aludnom! – szabadkoztam, de akkor már mindketten hangosan nevettünk. – Nyugodtan meséld a sztorit, a „mai leglököttebb vásárlóm” címszóval!

A kompetenciamérések hálójában vergődnek a hatodikosok és a nyolcadikosok. Egyik nap, amikor szünetük volt, a földön körben ülve foglalták el magukat. Az „ősi” rigmus pattogott közöttük vidáman: Ómá neo, neo, ti-ti-ti… Időutazás volt nézni őket.

A kompetencia szünetében

Amikor az idei első retkeket bevittem a kertből, földöntúli örömet éreztem. A bolti nagyobb, és tiszta. A zöldjét is letépik nekem a zöldségesben. De a lábszáramra fröcskölő víz a koranyári forróságban, ahogy a saját zöldségünket mosom, megfizethetetlen. Minden másra…

Az elsők…

Az egyszerű dolgok öröme elévülhetetlen kincsünk. Csak lenne többször bátorságunk felfedezni és beengedni az életünkbe!

A kiemelt képforrása: pixabay.com/Pexels

MEGOSZTÁS