Kiskőrösi Óvodák Erdőtelki Óvoda apraja nagyja köszöni mindenkinek, hogy idén is megrendezésre kerülhetett óvodájukban a Márton-nap. November elejétől folyamatosan beszélgettek a Márton-legendáról, hiszen egyike azon kedvelt napoknak, amit a gyermekek, szülők egyaránt minden évben nagyon várnak. Ez alkalomból megismertették a gyerekeket Szent-Márton püspök élettörténetével, a személyét övező különböző mesés történetekkel, a nevéhez fűződő népszokásokkal, hiedelmekkel. Állatbarát óvodaként megtudták, miként készülnek az állatok a télre, hogyan segíthetünk, védhetjük őket.

Tamás Szilvia tagóvoda-vezető írása. 

-Hirdetés-

Közben megkezdtük a gyűjtőmunkát. Mindennapi munkánkat a “tűz” témakör fogta át.

Nem lenne teljes az ünnep előkészülete az alkotás öröme nélkül. Ennek keretében a kreatív délelőttök során együtt ragasztottak, vágtak, elkészítve a felvonulás kellékeit. Hosszú egyhetes előkészület előzte meg ezt a sikeres napot. A szülők csemegéket is készítettek otthon, mi pedig energiamentesen banános kókuszgolyót a gyerekekkel. Az óvodában az előző napokban a pöttömök már ráhangolódtak az ünnepre, libás játékokkal, Márton történetének megismerésével. Papírlibás lámpást díszítettek fel, melyben egy led izzó utánozta a gyertya lángját, a Márton napi libát vattapamacsok ragasztásával egy előre megrajzolt liba formára készítették el, amit a fejdíszként örömmel viseltek.

A barkács délelőttök során a csoport nem csak a gyerekek hangjától volt hangos, az apró székeken szorgos kezek serényen készítették a csudásnál csudásabb libákat, melyet a gyerekek büszkén mutattak meg egymásnak. Folyamatosan ismerkedtek meg gyermekeink az új körjátékokkal versekkel, mondókákkal, mesével, új barkácsolási technikákkal

Erdőtelek apraja nagyja élvezettel, aktívan vett részt e mindennapi tevékenységekben. A projekt zárónapját november 11-én tartottuk meghívott vendégekkel. Az óvodai vidám délelőtt: tánccal, énekléssel folytatódott, elhangzott például a Száz liba egy sorban…, Egyél libám, egyél már…, Hatan vannak a mi ludaink…, Nincs szebb állat mint a lúd… , majd Szent Márton története elevenedett meg a nagycsoportosok dramatikus előadása során. Az egész héten tanultakat örömmel elevenítették fel péntek délután a szülőknek.

Ez egy igazán különleges nap volt számunkra, mert a mostani új helyzetben egy új célkitüzésünk is van ez pedig az Erdőtelki Óvoda energiakorszerűsítése. Köszönjük mindenkinek aki, ebben is támogatott minket. Becsületkasszás libaperselyünkben adományokat kaptunk, hiszen október 15-én új fejezet indult életünkben, egy életmódváltó sikerösvényt tűztünk ki célul.

Aki szeretné támogatni az óvodát, a Kiskőrös-Erdőtelekért Alapítványon keresztül teheti meg az alábbi bankszámlaszámon: 52500075-15000051 (Takarékszöv.) 
Közlemény: Erdőtelki Óvoda 

A jeles napon, a hagyomány tiszteletén túl a szülői ház és az óvoda jó kapcsolatának erősítése is cél volt. Régi pedagógusainkat, óvodásainkat, a szülőket, nagyszülőket, képviselőket és az Erdőtelekért Alapítvány tagjait is meghívtuk ünnepelni. Az óvoda és a családok jó kapcsolata mindig pozitívan hat az óvodapedagógusok és gyerekek közötti kapcsolatokra is. Ez az ünnep nemcsak arra jó, hogy a gyerekek tudását bővítsék, hanem arra is megfelelő alkalom, hogy összehozza egy délutánra a közösséget. A közös programok ereje mindig hatásos, értékközvetítő.

Márton-nap – De mit is ünnepelünk?

Blumenkreis Erdőtelki Óvoda német tehetségműhely szerint:

Szent Márton misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. Ezt meghallva Szent Márton az érte jövő küldöttek elől alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csapva elárulták Márton rejtekhelyét. Mártont ezután püspökké szentelték és haláláig segítette a rászorulókat.

Egy másik megközelítés alapján ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11. a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az újbort és nagy eszem – iszomot tartottak. A rómaiak ludat öltek ilyenkor, mely a hadisten, Mars szent madara volt. A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara) régi szófejtéssel “Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától.

Úgy tedd rá! Erdőtelki Óvoda hagyományok tehetségműhely szerint:

Magyarországon a Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló alapján akkoriban ez inkább azzal volt kapcsolatba hozható, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor az éves gazdasági munkák zárásaként e napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. A libákról szóló dalosjátékok, énekek fontossága a libapásztor gyerekektől ered.

Miért eszünk libát Márton-napon? 

November 11-e Márton napja. A karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. Régen ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok, továbbá ilyenkor jóízű lakmározást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit fogyasztani. Ekkorra már le lehetett vágni a tömött libát, így ezeken a lakomákon jellemzőek voltak a libaételek.

Márton-napi libasült, Márton-napi libaleves, libamáj zsírjában, libasült vörösboros káposztával, fokhagymás libacomb, ludaskása, töltött liba és még sorolhatnánk:

 „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartotta a népi mondás. A „püspökfalat” kifejezés is innen ered, szokás volt a papnak is küldeni belőle, különösen a liba hátsó részéből. Márton az újbor bírája is. Márton napra már iható az újbor. A libaétel mellé a kiforrott újborral szokás koccintani

Márton-napi időjárási megfigyelések

Márton napján az időjárásra jósoltak a sült liba mellcsontjából mégpedig: Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható. 
Márton-napjához kapcsolódóan, nem csak a libaételből, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a következő telet, úgy mint

  • Ha ködös Márton, akkor enyhe tél lesz, ha viszont havazik, erős tél várható.
  • Ha ezen a napon esik, utána a fagy elviszi a termést. De azt is megfigyelték, hogy 
  • Márciusban olyan idő lesz, mint Márton-nap. 
  • 40 napig olyan idő lesz, mint Márton-napkor. 
  • Az e napi szép időt, Szent Márton nyaraként is emlegetik Baranyában. De azt is jelentheti, hogy hideg lesz a tél. Továbbá,
  • kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön, azaz ha e napon havazik.

A népi hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, tilos mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozhatta.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. A pásztorok is sorra járták a házakat, hordták a mogyorófavesszőt,  és a gazdáktól ajándékot kaptak. Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Híres volt a Márton-napi vásár. A falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

Szent Márton áldása szálljon mireánk
Az Úristen áldja meg a házigazdát!
Árpája, búzája ő ki ne fogyjon,
Csapra ütött hordójából mindig csorogjon
Tyúkjaiból, ludjaiból ő ki ne fogyjon
Az Úristen áldja meg, ne haragudjon!

 

Szöveg és képek: Erdőtelki Óvoda 
Videó: Kiskőrös TV 

MEGOSZTÁS
Írta: vira