A Soltvadkerti Gazdakör Egyesület szervezésében az idei évben is Gazda Estékre várják az érdeklődőket. A programok februárban négy keddi napon kerülnek megrendezésre a Gyöngyház Kulturális Központban, melynek záró alkalma február 25-én volt.
Az eseményen Ritter Imre a gazdakör elnöke köszöntötte a megjelenteket, melyen több gazdákat érintő témakörben volt előadás.
A program során „Soltvadkert térségének talajvízkészletét érintő mennyiségi problémák értékelése a felszín alatti vízkészletekre vonatkozó öntözési lehetőségek tükrében” címmel tartott előadást az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság részéről Nagy Tamás, okleveles geológus. Elmondta, hogy a közigazgatási terület tekintetében Soltvadkert, Kiskőrös, Kecel, Imrehegy, Pirtó, Tázlár, Kaskantyú, Tabdi, Csengőd és Páhi összesen 67.116,3 ha terület kezelését jelenti.
A területhasználat eloszlása szerint belterület, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, vizes terület, erdő, szántó, vegyes mezőgazdasági terület, álló és folyóvíz található meg ezeken a részeken. Jellemzően ezek homokos területek, amelyek nagy vízáteresztő és gyenge vízmegtartó képességűek. A talaj feletti és a talaj alatti víz folyási iránya nyugati, így a DVCS és a Duna irányába mutatnak a vízmozgások. Kiemelte, hogy a vízgazdálkodási jelleg a nyugati irányban folyamatosan javul. A talajvízszint adatokról megemlítette, hogy 2013 óta jelentősen csökkent Pirtó térségében és 2024-ig átlagosan fél méternél is nagyobb volt a süllyedés. Jelenleg Pirtónál a talajvízszint 6-7 m-en, de Borota térségében 10-15 m-en mozog és folyamatosan süllyed. Beszélt arról, hogy Soltvadkert térségében 2019-től indult meg egy folyamatos talajvízszint süllyedés, ami enyhébben látható Kiskőrösön, Akasztón, valamint a Dunához közeledve.
A talajvízszint süllyedés már a rétegvizek szintjénél is jelentkezik, amely több tényező együttes hatására vezethető vissza. Hatalmas az eltérés a az időjárás vonatkozásában a 2013-as adatokhoz képest több szegmensben. Mostanra a csapadék eloszlása nem egyenletes az adott évben, gyakran fordul elő, hogy hirtelen jön nagy mennyiségben eső. Mindezek mellett megnövekedett a meleg nyári napok száma, aminek köszönhetően mintegy 2 Celsius fokkal emelkedett a nyári átlaghőmérséklet. Ehhez még hozzájött, hogy a tavalyi évben 200-250 mm-el kevesebb csapadék hullott az átlagos értékeknél. A természeti hatások összeadódtak és az időjárási körülmények miatt megnövekedett a párolgás intenzitása, valamint minden évben folyamatosan növekedik a felszín alatti kutakból a vízkinyerés.
A felmerült problémák kezeléséről Mándity Milán az AUDIVIZIG főmérnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a kezelésükhöz tartozó területeket folyamatosan vizsgálják és keresik a lehetőségeket a vízmegtartás érdekében. Az a vízrendszer, amely használatával napjainkban dolgoznak, mintegy 100 éven keresztül került kiépítésre olyan alap célokkal, mint vízkárelhárítás, vízmentesítés. Ennek megfelelően épültek ki a vízgazdálkodási művek, műtárgyak is. A mai viszonyokra azonban megváltozott időjárási, éghajlati körülményekkel és „VIZET A TÁJBA!” igényekkel kell foglalkozniuk. A megváltozott körülményeknek és igényeknek azonban olyan rendelkezésre álló eszközökkel kellene megfelelniük, amelyek az eltelt hosszú évek alatt alig változtak, ami nagy kihívást jelent a számukra. Az ADUVIZIG működési területének nagysága 570.000 ha, amelyből 1800 km hosszan, 3.600 ha a csatornák területe.
Kiemelte, hogy minimális területen kell kielégíteni nagyságrendekkel nagyobb területek vízgazdálkodási feladatait. Mára a vízutánpótlás, a vízkészletek megtartása kap kiemelt szerepet. Beszélt arról, hogy a Dunából gravitációs rendszerrel a homokhátságra vizet nem lehet vezetni. Ez a probléma egy olyan kihívás, amelyet a jelenlegi lehetőségek mentén csak szivattyúzással lehet megoldani. Az elképzelések szerint a Duna fajszi szakaszánál alakítanának ki egy vízkivételi pontot és egy zárt rendszeren keresztül jutna el a víz a Homokhátság legmagasabb pontjaira, ahonnan már gravitációs rendszerrel lehetne továbbjuttatni a vizet. Megemlítette, hogy az utóbbi években jelentős előrelépések történtek víztározók, árterületek kialakításában és folyamatosan keresik ezek lehetőségeit. Az érkező vízhozamokról elmondta, hogy az Alsó-Duna-völgy vízrendszereibe a Dunából, a Ráckevei (Soroksári)-Dunán keresztül évente összesen mintegy 320 millió m³ vizet vezetnek be, a tassi beeresztő zsilippel évente átlagosan 220 millió m³ vizet kormányoznak a Kiskunsági-főcsatornába és a műtárgynak köszönhetően naponta közel 650 ezer m³ vizet juttatnak az Alsó-Duna-völgy területére.
A tározás, vízvisszatartási célok érdekében a Kékesi-rétet természetvédelmi célú vízpótlás keretében mintegy 1,75 millió m³ vízzel árasztották el 390 ha területen, emelt üzemvízszintek vannak (nyári ÜVSZ januárban) a csatornák menti vizes területek, a DVCS-mentén, Kelemen-szék, Böddi-szék, Harábó, stb. A Felső-Bácskában újonnan kialakított víztározókban összesen több mint 1 millió m³ vizet tartanak meg, javítva ezzel a térség vízháztartását: Bácsborsódi-tározó, Mátételki-tározó, a Margitta-sziget vízpótlásában is kulcsszerepet játszó Kadia-tározó.
A program során Bodó Péter a Belchim képviseletében a szőlő növényvédelmével kapcsolatos aktuális kihívásokról beszélt. Felhívta a figyelmet a gyomirtással kapcsolatban arra, hogy 2-3 évet követően mindenképpen alkalmazzunk vegyszerváltást. Beszélt arról, hogy a szőlő ültetvényekben az utóbbi időkben megnövekedett a fás betegségek előfordulása. Megemlítette, hogy ebben jelentős szerepet játszik a gépesített munkafolyamatok elvégzése, mint kaccsolások, gép szüret vagy kapálások, amikor a betegségeket az eszközök hordozzák át egyik tőkéről vagy ültetvényről a másikra. A lisztharmat elleni védekezéssel kapcsolatban mondta el, hogy a megváltozott, melegebb éghajlati viszonyok nagyon kedveznek az előfordulásának. A megelőző jellegre hívta fel a figyelmet, amely kezeléseket már a zöld hajtások 10-15 cm-es nagyságánál el kell kezdeni. Beszélt a fekete rothadásról, ami nagy kárt tud okozni, ami akár egy napon belül beépülhet a szőlő növénybe, amikor sebzés, fertőző mozgás és ehhez kedvező körülmények vannak. Kiemelte itt is a megelőzés feladatát, ami már azzal elkezdődik, hogy a gépi szüret után hátramaradt fürtkocsányokat el kellene távolítani. A perenoszpóráról elmondta, hogy már 15 Celsius fokos hőmérsékleten megjelenhet a levélen és a fürtön is. A nyári időszakban, július és augusztus hónapokban, amikor 20-23 Celsius fokos a hőmérséklet a levélen már 4-5 napon belül megjelenhet és azonnal kezelni kell felszívódó szer alkalmazásával, ami a fürtökbe is beépül. Új kihívásnak nevezte a rovarkártevők elleni védekezést, hiszen a melegebb időjárási viszonyok között gyorsabban és nagyobb egyedszámban tudnak kifejlődni a különböző populációk. A növényvédelemmel kapcsolatos összegzésében kiemelte, hogy óriási jelentősége van az ültetvények rendszeres ellenőrzésének, a megelőző kezeléseknek és annak, hogy a fertőzések milyen stádiumában sikerül kijuttatnunk a vegyszert a területre.
Az eseményen a Vadkertagro képviseletében Nagy Gábor bemutatta a soltvadkerti cég által kifejlesztett, szabadalmaztatott forgókapát, melyet rugós mechanizmusukkal tettek még hatékonyabbá, ezzel megkülönböztetve terméküket a piacon található többi, hagyományos kialakítású eszköztől. Ez az innováció lehetővé teszi, hogy a kapa oldalirányú mozgással finoman kikerülje a szőlőtőkéket és gyümölcsfákat, elkerülve a gyökérkárosodást, miközben gyors és hatékony gyomirtást végez. Az eredmény egy rendkívül hatékony megoldás, amely időt és költséget takarít meg a gazdáknak, miközben precíziós munkát biztosít az olyan érzékeny területeken, mint a szőlőültetvények és gyümölcsösök.
Fotógaléria:
