A kiégés gyakran feltűnőbb tünetek nélkül és lassan kezd kialakulni. Ha nem vesszük észre, vagy figyelmen kívül hagyjuk a tüneteket, amikor azok már megfigyelhetők, akkor hosszú évek alatt ugyan, de eljuthatunk a teljes kiégés fázisába. Jó hír azonban, hogy a kiégés nem egy végleges állapot és nem csak, hogy kezelhető, de meg is előzhető (Kovács, 2020).
A kiégés (burnout) első leírása 1974-ből származik Freudenberg tollából, majd más kutatók figyelmét is felkeltve már akkor, mint társadalmi probléma határozták meg. Pedig vajmi keveset tudtunk még a jelenségről, hiszen igazán kutatni csak az utóbbi két évtizedben kezdték (Kacsur, 2023; Kovács, 2020). A kutatások azt mutatják, hogy a kiégés főleg azokat érinti, akik munkájuk során emberekkel foglalkoznak, mint például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, vagy a segítő szakemberek. A kiégés, mint olyan, a munka mellett az élet más területeit is érintheti (Kacsur, 2019).
A kialakulás okai, veszélyeztető tényezők
- elhúzódó érzelmi megterhelés
- stressz
- túlterheltség
- anyagi- és erkölcsi elismerés hiánya
- irreális munkahelyi elvárások
- vezetői támogatás, szakmai tapasztalatcsere, karrierépítési lehetőség hiánya
- túlzott adminisztratív terhek
- perfekcionizmus
- munkavégzéstől függő önértékelés
- erőteljes elköteleződés a munkahely mellett
- kevés szabadidő
- hosszú munkaidő
- magas kontrollmegtartás iránti vágy
- alacsony társas támogatottság, például barátok hiánya
- nem megfelelő megküzdési mechanizmusok
- teljesítményszorongás (Kacsur, 2019, 2023; Kovács, 2020, 2023)
A kiégés tünetei
- fizikai, mentális és érzelmi kimerülés
- reménytelenség
- inkompetencia érzése
- célok, ideálok elvesztése
- saját magunkra, másokra, illetve a munkára vonatkozó negatív hozzáállás
- szorongás
- depresszió
- ingerlékenység, agresszió
- önértékelési zavar
- testsúlyváltozás
- alvászavar
- pszichoszomatikus tünetek, például gyomorfekély, magas vérnyomás
- fáradtság
- csökkent érdeklődés a tevékenységek iránt
- eltávolodás a barátoktól
- cinizmus
- gyakoribb munkahelyi konfliktusok
- teljesítménycsökkenés
- serkentő szerek használata, például alkohol, cigaretta, gyógyszerek, kávé (Kovács, 2020, 2023)
A kiégés tüneteiben sok tekintetben hasonlít a depresszióra. A két állapot közti legfőbb eltérés, hogy míg a depressziónál a negatív hangulat az élet minden területére kiterjed és bűntudat kíséri, addig a kiégés esetében ez csak az érintett területre jellemző (például munkahelyi érintettség esetén a munkahelyre és az ottani kapcsolatokra), nem kíséri bűntudat és az illető képes megélni a mindennapi apró örömöket is (Kovács, 2020).
A kiégés dimenziói
1.Érzelmi kimerülés: megjelenő tünetek a motiváció hiánya, a fáradtság és a tehetetlenség érzése (Kovács, 2020).
2.Deperszonalizáció: megjelenő tünetek a mások felé mutatott empátia és együttérzés hiánya (Kovács, 2020).
3.Személyes teljesítmény csökkenésének érzése: megjelenő tünet az elvégzett munka minőségbeli és színvonalbeli romlásának érzése (Kovács, 2020).
A három dimenzió azonban nem különül el egymástól, hanem összefügg. Az érzelmi kimerülés egy, a stresszre adott reakció, aminek következtében mind érzelmileg, mind fizikailag igyekszünk kivonódni az adott helyzetből, vagyis elkezdünk közönyösséget érezni mások iránt. Ennek a következménye lehet a munka minőségi és színvonalbeli romlásának érzése, hiszen nehezen tudnánk hatékonynak érezni magunkat egy olyan munkában, ahol érzelmileg kimerülünk és deperszonalizálódunk (Kovács, 2020).
A kiégés típusai
1.Túlhajszolt típus: lényegében a siker érdekében önmagát túlterhelő, túlhajszoló munkavállaló, aki eközben elhanyagolja a magánéletét és akár a mentális jólléte, illetve egészsége kárára is újabb feladatokat vállal. Kezelési lehetőség: Válasszuk le az önértékelést a munkáról, ne ez legyen az egyetlen meghatározó tényezője. Tekintsünk úgy a pihenésre, mint olyan tevékenységre, ami hozzájárul a teljesítményünk javulásához (Bakondy-Esze, 2024).
2.Kihíváshiányos típus: a túlhajszolt típus ellentéte, vagyis az a fajta munkavállaló, aki nem talál kihívást a munkájában, így az ingerszegény környezet előbb-utóbb kiöli a motivációját és frusztrációt okoz, melyhez negatív érzések is társulhatnak, mint például a nem megbecsültség érzése, vagy a képességekhez nem illeszkedő feladatok. Kezelési lehetőség: Keressünk az élet más területén kihívást, például tanuljunk egy új készséget, nyelveket. Figyeljük meg, a munkánk mely része tud motiválni. Esetleg vonjuk be a főnökünket és bővítsük a munkakörünket, így új célokat tűzhetünk ki, ami visszaadhatja a motivációnkat (Bakondy-Esze, 2024).
3.Elhanyagolt típus: a munkavállalót a kihívásokkal szembeni tehetetlenség érzése kíséri, mert nem kap világos utasítást, illetve iránymutatást a munkahelyi feladatok megoldásához, emiatt pedig nem tud megfelelni az elvárásoknak. Ez idővel frusztrálni kezdi és elbizonytalanítja, de megjelenhet a tanult tehetetlenség is, vagyis az első kudarc után feladja, passzívvá válik. Kezelési lehetőség: Szánjunk időt magunkra a munkaidő végeztével, például sétáljunk, írjunk naplót, sportoljunk, vagyis végezzünk olyan tevékenységet, amivel le tudjuk vezetni a napi frusztrációt. Ne vállaljunk a kompetenciánkon túlmutató feladatokat, vagy olyat, amihez nem kaptunk kellő iránymutatást. Beszéljünk a főnökünkkel a munkaterhelésről, módosítsunk a munkarenden, rangsoroljuk együtt a projekteket, stb. (Bakondy-Esze, 2024).
A kiégés megelőzési és megoldási lehetőségei
- munkahely és magánélet közti egyensúly megléte
- reális célok felállítása a munkában
- prioritások kialakítása
- mindenhatóság érzésének elengedése
- rendszeres sport
- megfelelő étkezés
- elegendő alvás
- társas kapcsolatok megléte és azok ápolás
- relaxációs technikák, például autogén tréning, imagináció
- szükség esetén szakember felkeresése
- munkahelyi stresszorok csökkentése, illetve megoldása
- motivációs eszköztár növelése
- munkakörülmények javítása (Kacsur, 2019; Kovács, 2020)
Írta: Kothencz Edina pszichológus, meseterapeuta
Felhasznált irodalom:
Bakondy-Esze, V. (2024). A kiégés három típusa – találkoztál már valamelyikkel? Mindsetpszichológia.
Kacsur, A. (2019). Segítség, kiégtem! – A burnout jelei és oltási munkálatai. Mindsetpszichológia.
Kacsur, A. (2023). „Kezeim közül kifolyik az Élet” – a kiégés eredete. Mindsetpszichológia.
Kovács, K. (2020). A nagy lánggal égő tűz – avagy mit lehet tudni a kiégés szindrómáról? Mindsetpszichológia.
Kovács, K. (2023). Hogyan segít az önismeret a kiégés megelőzésében? Mindsetpszichológia.
