A Magyar Sport Napján idén különleges hangulat töltötte meg a Kiskőrösi Bem József Általános Iskola udvarát és pályáit. A végzős Bem Egyletes diákok egy olyan programot álmodtak meg az évfolyam számára, amely nem a versenyzésről, hanem az együtt megélt élményekről, a közösségről és az emlékekről szólt. A „Bem Legendák a pályán” játékos, kreatív és lelki elemeket is magában hordozó csapatépítő nappá vált, amelyet Gyunyánszki Lia és Nina Roza vezetett végig.
– Honnan jött a „Bem Legendák” ötlete?
„Szerettünk volna egy olyan emlékezetes napot, amit magunkkal vihetünk majd, amikor már nem ide járunk. Fontos volt számunkra, hogy benne legyen az iskola hangulata, egy kis játékosság, de közben olyan feladatok is, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embereket.”
A szervezők tudatosan döntöttek úgy, hogy ezen a napon nem hirdetnek versenyt.
– Miért volt fontos számotokra, hogy ne verseny legyen?
„Elsősorban azért, mert rendkívül sok sporteseményen vehetünk részt az iskola által különböző sportágakban, de ami lelkileg is közelebb hoz egymáshoz, abból kevesebb van, és szerettük volna megmutatni az évfolyamnak miért is érdemes csatlakozni a Bem Egylethez, miket csinálunk, mikben lehet részünk a Buli a Bem suli által.”
A diákok közel tíz-tizenegy különböző állomáson próbálhatták ki magukat. Minden feladat más készséget mozgatott meg: volt, ahol ügyességre, máshol humorra, kreativitásra vagy éppen együttműködésre volt szükség.
– Milyen feladatokkal készültetek?
„Próbáltunk nagyon változatos állomásokat kitalálni. Volt ritmusra ugrálás zenére, kupakhalászat szívószállal, plank kihívás és olyan feladat is, ahol a pároddal kellett átjuttatni egy labdát a pálya másik oldalára úgy, hogy kézzel nem érhettetek hozzá.”
A hullahopp karikás állomás az egész osztály együttműködésére épült.
„Ott az egész osztálynak át kellett jutnia a karikán úgy, hogy közben nem szakadhatott meg a lánc. Nagyon sok nevetés volt közben.”
Az egyik legviccesebb feladat az egyperces videós kihívás volt.
„Ki kellett húzni egy teljesen random tárgyat egy dobozból úgy, hogy előtte nem láthattad, mi az. Utána egy percig úgy kellett beszélni róla, mintha valami szuper különleges dolgot próbálnál eladni. Nagyon kreatív és vicces megoldások születtek.”
A fordított szemüveges állomás különösen nagy koncentrációt igényelt.
„Ott fordított szemüvegben kellett végigmenni vizes poharak között úgy, hogy az osztálytársaid navigáltak. Nem volt könnyű, mert teljesen máshogy láttál mindent.”
A kreativitást és a türelmet próbára tevő állomások között szerepelt a mályvacukor–spagetti kihívás is.
„Spagettiből és mályvacukorból kellett olyan geometriai formát építeni, ami megáll a térben. Viszont ha eltört a spagetti, kiestél a játékból.”
A program egyik legmélyebb állomása azonban egyértelműen a pozitív pohár kihívás volt.
„Minden poháron egy pozitív tulajdonság szerepelt. Tovább kellett adni annak, akire szerinted igaz volt, de az egész osztálynak egyet kellett értenie vele.”
Olyan tulajdonságok kerültek előtérbe, mint:
– a legjobb csapattárs,
– aki mindig gondol másokra,
– aki segít mindenkinek,
– aki sosem hagyja el a barátait,
– vagy éppen a legviccesebb ember az osztályban.
„Nagyon jó érzés volt látni, hogy a gyerekek őszintén örültek egymásnak.”
A nap egyik legmeghatóbb része a krétás állomás volt, ahol a végzősöknek egy mondatban kellett megfogalmazniuk: Mit csinálnának ma már másképp az elmúlt nyolc évükből, illetve milyen tanácsot adnának a leendő elsősöknek.
– Volt olyan pillanat, ami meghatott benneteket?
„Talán az egész program… Az, hogy már csak nagyon keveset lehetünk így együtt, és hogy ez volt az utolsó nagy közös csapatmunka.”
A végzősök számára a nap nemcsak egy program volt, hanem egyfajta lezárás is.
– Mit fogtok a legjobban hiányolni a Bemből?
„A rengeteg színes programot, a lehetőségeket, azt, hogy itt számít a szavunk, az ötletünk és a véleményünk. A mai nap is bizonyítja, hogy a pedagógusok mellettünk álltak, de mi vezényeltük le az állomásokat a tervezéstől a kivitelezésig, a pedagógusainkat akik mindig támogattak és a barátainkat akik máshová mennek tovább.”
A „Bem Legendák a pályán” végül sokkal több lett egy egyszerű sportnapnál. Egy közös emlék, amelyben a nevetés, az összetartozás és az együtt megélt pillanatok kapták a főszerepet. A nap végén minden osztály oklevelet kapott – nem helyezésekért vagy győzelemért, hanem azért, mert együtt vitték végig a kihívásokat. És talán ettől válik valaki igazán Bem Legendává.
Gyunyánszki Lia és Roza Nina külön köszönetet mondanak minden pedagógusnak, akik segítették a program megvalósítását, támogatták az osztályokat az állomások során, és végig mellettük álltak a szervezéstől a lebonyolításig. Elmondásuk szerint nagyon sokat jelentett számukra, hogy a pedagógusok partnerként bíztak bennük, teret adtak az ötleteiknek, és együtt tették különlegessé ezt a napot.
Tisztelettel: a Bem iskola 8. évfolyama
Forrás és képek: Kiskőrösi Bem József Általános Iskola/Tóth Laura Tünde
Fotógaléria:
