A Trianon-emléknap Kiskőrösön idén is méltó tisztelgésre adott alkalmat a Nemzeti Összetartozás Napján. A városi megemlékezés résztvevői közösen idézték fel a trianoni békediktátum történelmi következményeit, miközben a határokon átívelő magyar összetartozás jelentőségét hangsúlyozták.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartottak megemlékezést 2026. június 4-én, csütörtökön Kiskőrösön. A Szent József katolikus templomban celebrált szentmisét követően az Országzászlónál folytatódott az esemény, ahol beszédek, irodalmi és zenei előadások, néptáncbemutatók, valamint koszorúzás idézte fel a trianoni békediktátum történelmi jelentőségét és a magyar nemzet összetartozásának gondolatát.
Magyarországon június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította emléknappá a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, amely 1920-ban jelentős területi és népességveszteséget okozott Magyarországnak. A megemlékezés célja nem csupán a történelmi esemény felidézése, hanem annak hangsúlyozása is, hogy a világ különböző részein élő magyar közösségeket közös nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik és történelmi emlékezetük ma is összeköti. A Nemzeti Összetartozás Napja ezért egyszerre emlékezés és a közösségi összetartozás kifejezése.
Kiskőrösön az emléknap eseményei a Szent József katolikus templomban kezdődtek, ahol Tóth Tibor katolikus plébános celebrált szentmisét a nemzetért és a történelmi emlékezet megőrzéséért. A program ezt követően az Országzászlónál folytatódott ünnepi megemlékezéssel.
A rendezvény elején a Himnusz hangzott el Váczi-Wachsmann Ildikó és Ocskai István előadásában, majd Szedmák Tamás önkormányzati képviselő, a Kulturális, Turisztikai és Sport Bizottság elnöke Reményik Sándor: Ne m nyugszunk bele! című versét szavalta el. Köszöntőjében a Nemzeti Összetartozás Napjának jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy június 4-e egyszerre emlékeztet a történelmi veszteségre és a nemzeti megmaradás erejére.
Az ünnepi műsor következő kulturális programelemeként Suba Kira és Tóth Bálint lépett színpadra, akik dél-alföldi csárdást és frissest mutattak be. A néptáncbemutató a magyar hagyományok és közösségi értékek továbbélését szimbolizálta, amely méltó módon kapcsolódott a megemlékezés gondolatvilágához.
A műsort követően Májer-Gubán Dóra Rita, a Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Technikum tanára mondta el ünnepi beszédét. Gondolataiban a trianoni békediktátum történelmi következményeit, a magyarság összetartozásának jelentőségét, valamint a kulturális és nyelvi örökség megőrzésének fontosságát emelte ki. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti összetartozás nem csupán történelmi emlékezet, hanem a jelen és a jövő közös felelőssége is.
A megemlékezés egyik meghatározó pillanata volt az Ismerős Arcok Nélküled című dala, amelyet Váczi-Wachsmann Ildikó és Ocskai István adott elő. A mű az elmúlt években a nemzeti összetartozás egyik legismertebb zenei szimbólumává vált, ezért különleges helyet kapott az ünnepi programban.
Ezt követően Judák Zsolt országgyűlési képviselő osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében a trianoni döntés történelmi következményeiről, a magyarság megmaradásának erejéről, valamint a nemzeti identitás továbbadásának fontosságáról szólt. Személyes családi történeten keresztül idézte fel, hogyan érintette a békediktátum saját felmenőit, hangsúlyozva, hogy az összetartozás alapját ma is a közös nyelv, kultúra és hagyomány jelenti.
A kulturális program folytatásában Krafcsik Alex bukovinai silladrit mutatott be. Az előadás a bukovinai székelység hagyományvilágát idézte meg, tovább gazdagítva a rendezvény kulturális üzenetét és a magyar népi örökség sokszínűségét.
Az ünnepség egyik legfontosabb mozzanata a koszorúzás volt. Az Országzászlónál elsőként Kiskőrös Város Önkormányzata nevében Gmoser István alpolgármester és Pethő Attila önkormányzati képviselő helyezte el az emlékezés koszorúját. Ezt követően Judák Zsolt országgyűlési képviselő koszorúzott, majd a Kiskőrösi Polgári Kör képviseletében dr. Ábrahám István és Rohoska István rótta le tiszteletét. A kiskőrösi római katolikus egyház nevében Tóth Tibor atya és Pálfi Péter kanonok helyezett el koszorút, míg az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Kiskőrösi Szervezete részéről Sinkovicz István és Sinkovicz Istvánné koszorúzott. A megemlékezéshez csatlakozott az 1946-ban Dunaszerdahelyről kitelepített Csejtei és Takács családok képviseletében Takács Gábor is.
A koszorúzást követően Váczi-Wachsmann Ildikó és Ocskai István előadásában hangzott el a Szózat, majd a Székely himnusz is. A program zárásaként Szedmák Tamás kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek során számos Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról érkezett család talált új otthonra Kiskőrösön, magával hozva hagyományait, kultúráját és magyarságát. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetet nem a határok, hanem a közös nyelv, történelem és az összetartozás érzése kapcsolja össze.
A kiskőrösi megemlékezés méltó alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők közösen emlékezzenek a történelem egyik meghatározó eseményére, miközben kifejezték a magyar nemzet egységébe és összetartozásába vetett hitüket.
Fotógaléria:
