Új munkaszüneti nappal bővül Magyarország ünnepi naptára: az Országgyűlés 2026. november 3-án megszavazta, hogy december 24., azaz a szenteste napja is hivatalos munkaszüneti nap legyen. A változás már idén életbe lép, így a korábbi tervekkel ellentétben december 24-ét nem kell egy másik munkanapon ledolgozni.
Mely napok számítanak még munkaszüneti napnak Magyarországon, és mióta tartoznak a hivatalos ünnepek közé?
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Már 2026-ban sem kell ledolgozni december 24-ét
Az Országgyűlés november 3-i ülésén 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot.
A döntés célja, hogy a munkavállalók minél szélesebb köre tölthesse családjával a szentestét, és az ünnepi készülődés ne a munkavégzés mellett történjen.
A változás a 2026-os munkarendet is érinti. Az eredeti szabályozás szerint december 24. áthelyezett pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni, de a megszületett döntés értelmében december 24. önálló munkaszüneti nappá válik, így a hozzá kapcsolódó december 12-i ledolgozási kötelezettség megszűnik.
A törvénymódosítás a kereskedelmet is érinti: december 24-én főszabály szerint zárva kell tartaniuk az üzleteknek. Kivételt jelentenek többek között a vendéglátóhelyek, a szálláshelyek, a virág- és édességüzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint bizonyos közlekedési csomópontokban működő üzletek.
Fontos ugyanakkor, hogy a munkaszüneti nap nem jelenti valamennyi munkavállaló számára automatikusan a munkavégzés tilalmát. Egyes szolgáltatásoknál és munkakörökben továbbra is lehetséges a munkavégzés a vonatkozó szabályok szerint.
Mely napok munkaszüneti napok Magyarországon?
A munka törvénykönyve alapján az újonnan elfogadott december 24-ével együtt évente 12 naptári dátumhoz vagy mozgó ünnephez kapcsolódik hivatalos munkaszüneti nap Magyarországon.
A munkaszüneti napokat nem szabad összekeverni az áthelyezett pihenőnapokkal. Utóbbiakat az éves munkarendről szóló rendeletek határozzák meg, és azokhoz más napra áthelyezett munkavégzés is kapcsolódhat. A hivatalos munkaszüneti napok esetében ilyen általános ledolgozási kötelezettség nincs.
Mióta munkaszüneti napok az egyes napok Magyarországon?
A ma ismert munkaszüneti napok rendszere hosszú történelmi fejlődés eredménye. Egyes ünnepek több évszázados vallási hagyományokra vezethetők vissza, mások a munkásmozgalomhoz vagy a magyar történelem meghatározó eseményeihez kapcsolódnak. Fontos különbséget tenni egy ünnep történelmi eredete és aközött, hogy mikortól számít jogszabály szerint munkaszüneti napnak. Ráadásul több ünnep jogi helyzete is változott az elmúlt évtizedekben.
Március 15., augusztus 20. és október 23. – a Nemzeti ünnepek
A három nemzeti ünnep mai jogi helyzetének egyik meghatározó állomása 1991 volt. Az Országgyűlés az 1991. évi VIII. törvényben rögzítette, hogy március 15., augusztus 20. és október 23. Magyarország nemzeti ünnepei, augusztus 20-át pedig hivatalos állami ünneppé nyilvánította. Ugyanebben az évben egy kormányrendelet mindhárom napot munkaszüneti napként sorolta fel.
Május 1. – a Munka ünnepe
Május elseje nemzetközi munkásmozgalmi ünnepként a 19. század végén terjedt el. Magyarországon 1890-ben már szerveztek hozzá kapcsolódó munkásmegmozdulásokat, 1945-től pedig hivatalos munkaszüneti napként tartják számon. Az ünnep jelentése és politikai szerepe az idők során változott, de munkaszüneti napként a rendszerváltozás után is megmaradt.
Pünkösdhétfő és November 1. – 2000-től a mai szabályozásban
A két ünnep történetében különösen fontos az 1999. évi CXXIII. törvény, amely 2000. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály a munkaszüneti napok közé sorolta pünkösdhétfőt és november 1-jét, mindenszentek napját. Mindkettő régi keresztény ünnep, de modern munkajogi státuszukat ez a törvénymódosítás egyértelműen rögzítette.
Nagypéntek – 2017 óta munkaszüneti nap
A húsvéti ünnepkör 2017-ben bővült újabb munkaszüneti nappal. Az Országgyűlés 2017. március 7-én fogadta el a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvényt. Ezzel a húsvét előtti péntek is hivatalos munkaszüneti nap lett Magyarországon.
Újév, húsvéthétfő és karácsony két napja
Január 1., húsvéthétfő, valamint december 25. és 26. már az 1991-es munkaszüneti napokat felsoroló kormányrendeletben is szerepelt. Ezek közül a húsvét és a karácsony keresztény ünnepi hagyományai évszázadokra nyúlnak vissza. A pontos első magyarországi munkaszüneti nappá nyilvánításuk évét azonban nem lehet valamennyi esetben egyértelműen meghatározni.
December 24. – 2026-tól új munkaszüneti nap
A legújabb változást a 2026. november 3-án elfogadott törvény jelenti. December 24. korábban több évben áthelyezett pihenőnapként szerepelt a munkarendben, most azonban állandó munkaszüneti nappá válik. Így a karácsonyi ünnepkör december 24-től 26-ig három egymást követő munkaszüneti napot foglal magában.
Mit jelent mindez a munkavállalóknak?
A december 24-i változás legfontosabb következménye, hogy a szenteste többé nem az éves munkarend átrendezésétől függően válik pihenőnappá. Az általános hétfőtől péntekig tartó munkarendben dolgozók számára a napot nem kell máskor ledolgozni.
A munkaszüneti napokon történő munkavégzésre ugyanakkor külön munkajogi szabályok vonatkoznak, ezért bizonyos területeken – például az egészségügyben, a közlekedésben, a vendéglátásban és a folyamatos működést igénylő szolgáltatásoknál – továbbra is szükség lehet munkavégzésre.
A mostani döntéssel Magyarország munkaszüneti napjainak száma 11-ről 12-re emelkedik. A változás nemcsak a 2026-os karácsonyt érinti, hanem a következő évek ünnepi munkarendjét is kiszámíthatóbbá teszi.
