Az Egyesített Szociális Intézmény 2024. július 11-én a soltvadkerti iskola ebédlőjében szervezett egy kellemes közösségi programot, melynek meghívott vendégei voltak Csengőd és Tázlár idősek nappali ellátása, valamint a soltvadkerti Református Egyház idősek nappali ellátása. A Nyugalom Szigete klubtagjai lelkesen készültek a találkozóra.
A nagy hőség ellenére is a 100 fős vendégsereg egy kellemes napot töltött együtt. Ritter Andrea köszöntőjében egy tanmesét helyezett a hallgatóság szívére:
„Egy este, amikor az édesanya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban, kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel
nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:
– a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
– a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
– mert elmentem tejért: 100 Ft
– mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
– mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
– mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft
Összesen: 4800 Ft.
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
– mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
– az átvirrasztott éjszakákért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft
– a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0 Ft
– könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft
– mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0 Ft
– reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft
– az életemért, amit minden nap neked adok: 0 Ft.
Összesen: 0 Ft
Amikor befejezte, az édesanya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE“
Majd így folytatta:
„Azt gondolom kedves vendégeink, hogy sokszor-sokféle vonatkozásban érdemes elgondolkodnunk ennek a történetnek a jelentőségén. Vajon hányszor érezhettük már az életünk során, hogy fizettünk, megfizettünk tetteinkért? Vajon hányszor segítünk másokon, nyújtunk segítő kezet anélkül, hogy bármit is várnánk cserébe? Jó lenne, ha az emberiség nem élne lelki válságban és gyakran tartana a kezében olyan számlát, amire nagybetűvel csak ennyi van írva: FIZETVE.
Ha őszintén érezve, figyelve egymásra tudjuk élni mindennapjainkat, akkor kiegyenlített számlák fognak körülvenni minket. Akkor nem merülünk el önmagunk sérelmeiben, önmagunk fájdalmában, bánatában, hanem a kifizetett számlákat a kezünkben tartva tudunk példát mutatni gyermekeinknek és mindazoknak, akik még nem értik, nem hiszik, hogy az életben a legnagyobb ajándék, ha van kire figyelnünk, van kivel megosztani az örömünket vagy a bánatunkat és a legnagyobb kincs az, amikor ezt olyasvalakivel tehetjük meg, aki ugyanezt érzi irányunkban és általa minden számla kiegyenlítődik. Segítsük hát egymást önzetlenül, kiegyenlített számlával, nem várva semmiféle fizetséget.”
Az intézményvezető gondolatait Kárász András alpolgármester úr köszöntő szavai követték. Alpolgármester úr beszámolt arról is, hogy városunkban milyen sok vállalkozó állt mind az Egyesített Szociális Intézmény rendezvényei, mind pedig az iskola által elképzelt nyári drámatábor megszervezésének anyagi támogatása mögé.
Ezért a segítségért köszönetét fejezte ki a Végi Vegyi Kft.-nek, a BS Plasztiknak, Autócent Kft.-nek, a Schiszler Borászatnak, a Speednet Kft.-nek, a Ferma-Pack Bt.-nek, a Gra-Plast Kft.-nek, a Material Plasztiknak, és a Korona Cukrászdának.
Az idősek találkozójának fénypontja volt a Chorhidea Kamarazenekar műsora, melynek tagjai:
Kulcsár Erika művészeti vezető – gordonka, Hegyes Judit – hegedű, Fodor Éva – hegedű, Csáki Edit – zongora és Falusi János – ütőshangszer.
Az ebéd a SaNotI Kft.-nek volt köszönhető, a sütemény a Király Pékségnek, a dekoráció a Lili Viri virágüzletnek.
Nagyon köszönik a Galántai Borászat felajánlását!
A tombolatárgyak esetében rengeteg felajánlás érkezett, így nekik együttesen szeretnék megköszönni az önzetlen segítő szándékot és a sok tombolatárgyat, melynek segítségével emelni tudták a résztvevők örömét, jó hangulatát!
Fotógaléria:
