Emlékműsorral, ünnepi beszéddel, művészettörténeti előadással és könyvbemutatóval várták az érdeklődőket 2025. október 6-án, hétfőn Kiskőrösön. Az aradi vértanúk halálának 176. évfordulója alkalmából rendezett program Kiskőrös Város Önkormányzata, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, valamint a Krámer Alapítvány szervezésében valósult meg.
A megemlékezés este 18 órakor kezdődött a Petőfi Műfordítói Szoborparkban. A Himnusz közös eléneklése után a KSZC Kiskőrösi Wattay Technikum diákjai adtak színvonalas emlékműsort, melyre Májer-Gubán Dóra Rita és Kardos Bence készítette fel őket.
Az emlékműsor a Szózat közös eléneklésével zárult, ezt követően Dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, megköszönte a diákok és a pedagógusok munkáját, majd felkérte Pelyach István történészt, hogy mondja el az ünnepre szánt gondolatait.
Pelyach István beszédének középpontjában az aradi vértanúk különböző életpályáinak és magatartásmintáinak példája és tanulsága állt:
„1848-49 egy nagy összefogás volt, nemcsak a magyar társadalmon belül, hanem egész Közép-Európában. Ha végignézünk az aradi vértanúk származását, gyökereit bemutató listán, kevesebb a kifejezetten magyar ősökkel bíró aradi vértanú, mint az idegen gyökerekkel rendelkező. Ők mégis fontosnak tartották 1848-49-ben, hogy egyazon ügy mellett – a szabadság mellett – a szabadság ügyéért álljanak ki. Nemcsak akkor, amikor az alkotmány betartása volt a cél, hanem akkor is, amikor 1849 tavaszán kimondták a függetlenséget, és immár egy Európában önmagát független országként jegyezni akaró állam ügyeiért kellett harcolniuk.”
A nemzeti összefogás mellett beszélt a kitartásról, a megtorlás népre gyakorolt hatásairól és következményeiről, valamint az ezt követő talpraállásról is.
„Az embereknek új életet kellett kezdeniük, miközben bíztak abban, hogy ennek a 13 embernek a mártíromsága nem hiábavaló. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem volt hiábavaló, mert itt állunk ezen a gyönyörű téren, a 13 honvéd tábornok képmása előtt, minden évben emlékezünk rájuk és fejet hajtunk előttük. Van egy olyan nemzet, amelynek van mire és van kire emlékezni, amely emlékezet erőt adhat a jövőhöz, de egyben kötelez is arra, hogy becsüljük meg és ismerjük meg a múltat.” – zárta gondolatait Pelyach István történész.
Az ünnepi beszédet követően a jelenlévők virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak az emlékfalnál, ezzel tisztelegve az aradi tizenhármak előtt.
A program folytatásaként a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum néprajzi látványtárába várták az érdeklődőket, ahol Kocsis Zsuzsanna, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója tartott előadást „Három vászon, egy találkozás – a Thorma-trilógia együtt” címmel, melyben a festő három hatalmas olajképének művelődéstörténeti vonatkozásait mutatta be a közönségnek.
„Tavaly volt a szabadságharc 175. évfordulója, és tavaly ünnepeltük a Thorma János Múzeum alapításának 150. évfordulóját is. Az ország három legrégebbi múzeumának egyike a miénk Kiskunhalason. Thorma János három olyan nagy festményét sikerült egy terembe összegyűjteni, melyből kiállítás nyílt: az Aradi vértanúk, a Talpra magyar és a Budavár bevétele. A sorrend ugyan történelmileg nem helyes, de a festés időpontja ebben a sorrendben történt.” – kezdte előadását Kocsis Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója.
Thorma Jánost a nemzeti emlékezet festőjének is nevezik, hiszen kiskunhalasi gyökerei a szabadságharcig vezetnek vissza. Voltak olyan rokonai, akik részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban, így azokon a történeteken nőtt fel, melyeket tőlük hallott és ez mélyen beleégett a mindennapjaiba, illetve művészetébe is.
„Az Aradi vértanúkat a Millenniumra készülve festette meg. Három év alatt sikerült ezt a 6 méter széles és 4 méter magas festményt elkészítenie. A képen törekedett a pontosságra, feljegyzései vannak arról, hogy elment Szatmárnémetibe egy kivégzésre, illetve Aradon meglátogatta azt az embert, aki részt vett a vértanúk kivégzésén. A festményt a Nagybányán lévő házuk udvarában felállított pajtában festette. Ez egy faszerkezet volt, aminek kétfelé nyílt az ajtaja, azon belül volt felállványozva a festmény, hiszen ezt csak állványról lehetett festeni. A Millenniumra készítette, nevezett is vele az ünnepségekre, azonban visszavonta a nevezését, mivel Ferenc József is megjelent ezeken az ünnepségeken. Nem lett volna szerencsés megmutatni neki ezt a festményt, ezért a mai Gundel Étterem elődjében állította ki. Már akkoriban a nemzet lelkiismeretének is nevezhették ezt a festményt, hiszen rengetegen elzarándokoltak oda, hogy megnézzék.” – mondta Kocsis Zsuzsanna, aki mindhárom monumentális festményt részletesen ismertette a jelenlévőkkel.
Az átfogó művészettörténeti előadás után Kollarics Gábor és Pelyach István „Thorma-trilógia” című könyvének bemutatójára került sor, amelyről Krámer Iván és Pelyach István történész beszélgetett. Az esemény zárásaként Domonyi László, Kiskőrös város polgármestere és Dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója ajándékkal mondott köszöntetet Pelyach Istvánnak a megemlékezésen elhangzott ünnepi beszédéért és a könyvbemutatót kísérő beszélgetésben való közreműködéséért.
Az est végén lehetőség volt a kötet megvásárlására, melyet a szerző névre szólóan dedikált a helyszínen.
Fotógaléria:
