Az Európai Bizottság november 13-án jóváhagyta, hogy a „Soltvadkerti” pezsgő, a „Soltvadkerti” fehér bor és a töppedt szőlőből készült „Soltvadkerti” bor felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban – áll a Bizottság pénteki közleményében. 

Az oltalmi kérelmet még 2016 áprilisában nyújtották be, így tehát csaknem 4,5 évet kellett várni a végső döntésre. 

-Hirdetés-

A „Soltvadkerti” pezsgő és borok alapanyagául szolgáló szőlőt a Duna–Tisza közén termesztik, amelyet alacsony tengerszint feletti magasság és homokos talaj jellemez. A helyi ökológiai adottságoknak, a borkészítéshez használt szőlőfajtának és a helyi szakemberek tudásának köszönhetően a soltvadkerti bortermelés dinamikusan fejlődik.

A termelés mozgatórugóját a helyi családi borászatok jelentik. A helyi lakosok és borászok a szőlőtermelés és a hagyományok ápolásán túl a soltvadkerti borok jó hírének öregbítését is szívügyüknek tekintik. A döntésnek megfelelően a „Soltvadkerti” nevet viselő pezsgő és borok bekerültek a már oltalom alatt álló 1174 borfajta jegyzékébe, mely az eAmbrosia adatbázisban található.

Idén októberben Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott Frittmann János

Úgy gondolom, hogy ezzel  Soltvadkert, mint szőlőtermelő város felkerült az európai bortérképre. Fontos kihangsúlyozni: mint város, nem pedig kunsági borvidék. Ez egy óriási dolog. Véleményem szerint nagyon sokan még nem is látják ennek a jelentőségét, de minden szempontból fontos az, hogy eredetvédett lett az Ezerjó. 4,5 éves munkánk van ebben, mely egy olyan vállalás volt részünkről, amit örömmel végeztünk a fiammal. Mindez egy hosszú folyamat volt, sok munkával, hiszen először a borvidéken kellett bejegyeztetni a szőlőfajtát, aztán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsába, majd a Minisztériumhoz kellett benyújtani az indoklásainkat.  Mindez 4,5 évbe telt. A lényeg az, hogy most már Soltvadkert városának is eredetvédett bora van, így mi is bekerültünk a már oltalom alatt álló 1174 borfajta jegyzékébe. Úgy gondolom, hogy ezzel tudni kell élni, hiszen egyre nagyobb jelentősége van a világ borfogyasztása szempontjából az eredetvédett boroknak – mesélte Frittmann János, Frittmann Borászat

Galántai Norbert és édesapja

Szakmai szemmel nézve mindenképpen presztízsemelkedés, hogy a ,,Soltvadkerti” név és termőhely oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott. Azon kell dolgoznunk továbbra is, hogy a fogyasztók tudatosan keressék a ,,Soltvadkerti” borokat. Jó lenne elérni, hogy a „Soltvadkerti” megjelölés márkanévként tudatosuljon a vásárlókban. Ehhez természetesen sok munkára van szükség mind a pincében, mind a marketing területén. Kiváló borokat kell készíteni és tudatosítani, hogy Soltvadkerten termett szőlőből készült – nyilatkozta Galántai Norbert, Galántai Családi Pincészet.

Márton-napi mulatság a Lantos Borházban (2018)

Ez természetesen nagyon jó hír, hiszen igazi megtiszteltetés és előrelépés a soltvadkerti borok számára. Mindez komoly marketing értékkel bír, azonban a jövőben ki kell aknázni a benne rejlő lehetőségeket, hogy maradandó előnyt jelentsen nekünk, soltvadkerti borászoknak ezen a telített borpiacon – tette hozzá Lantosné dr. Mayer Zsuzsanna, Lantos Családi Pincészet

A „Soltvadkerti” elnevezés bejegyzése iránti kérelem az Európai Unió Hivatalos Lapjában itt olvasható, az uniós minőségrendszerek ismertetése pedig itt.

Forrás: MTI