„Láttam a végtelen sok kunt és tatárt…”
Régészeti tervásatás kezdődött meg ez év szeptemberében Tázlár-Templomhegyen.
A kutatási program fő mottója a címben szereplő Rogerius idézet is lehetne, hiszen a fő cél – az ikonikusnak számító lelőhelyen – a tatárjárás kora védműrendszerének és jelenségeinek feltárása és helyreállítása, bemutatása volt. A lelőhelyen, a korábbi ásatásokat folytatva is, nem várt leletgazdagság került elő, már most több mint 1200 objektumnál járunk.
A korábban ismertté váltak itt szarmata települések és egy hun kori temető, valamint egy honfoglalás kori gazdag női lovassír.
Most egy kora Árpád-kori, (már pénzzel is keltezett) soros rendszerű sírmező, majd egy ezt követő templom körüli és a mongol pusztítással záruló temető további jelentős részét kutattuk meg. A tatárjárás korát egy hatalmas, több mint 110 méter legnagyobb átmérőjű, hármas árokrendszer és a benne napvilágra került számos pusztulás nyom képviselte. Az ostromlottak és (kényszer)ostromlók, a kivégzett, sőt módszeresen lemészárolt emberek és állatok hullái brutális képet mutatnak. Egyben a legnagyobb esetszámú pusztulás nyomot mutatják fel az eddig megismert tatárjárás kori lelőhelyek közül.
Az újrakezdést a kunok érkezése jelentette, akik itt hozták létre szállásukat és temetkeztek először a romos Árpád-kori templomhoz, majd felépítették egyházukat is.
A mostani feltáráson is előkerültek a kunok 14-15. századi, fejlett lakáskultúrát tükröző alig földbe mélyített és verem épületei, kemencéi, szállástemetőjük sírjai is a korábbi tatárjárás kori és akkor már betemetett árokrendszeren belül.
A tatárjárás kori védműrendszert folyamatosan rekonstruáljuk, ami markánsan és jelképesen körbe öleli a korábban helyreállított Árpád-kori és a már kereszténnyé vált kunok Árpád-korit is szimbolikusan övező templomát.
A kutatási program a Magyarságkutató Intézet támogatásával és közreműködésével valósul meg.

Ásatásvezető: Gallina Zsolt, munkatársak: Gulyás Gyöngyi és Makoldi Miklós – olvasható Gallina Zsolt közösségi médiában közzétett bejegyzésében.

Ásatás Tázlár-Templomhegyen

Mongolok gyilkolhatták meg azokat az összeölelkező gyermekeket, akiknek csontjaira Tázlár határában bukkantak rá régészek. A tatárjárás-kori pusztítás az egykori falut sem kímélte, a mongolok mindenkit legyilkoltak, akik útjukat állták. Ennek bizonyítékaira leltek rá a szakemberek.

-Hirdetés-

Nyílhegy végezhetett azzal a gyermekkel, akinek maradványait egy másik kortársával összeölelkezve találták meg a régészek. Tázlár-Templomhegyen végeznek ásatásokat a szakemberek, akik közel másfél évezredet felkaroló leletanyagra bukkantak. Köztük egy brutális tatárjáráskori eseményre, melynek áldozatait a faluval együtt leradírozták a térképről a mongolok.

– Tázláron megpróbáltak védekezni, akárcsak a környékbeli települések többségén. Ezért egy védműrendszert hoztak létre: hármas árokrendszerrel övezték a templomukat, és ezt próbálták védeni – nyilatkozta a Kecskeméti Médiacentrumnak Gallina Zsolt, az ásatás vezetője. Mint elmondta, Tázlár azért emelhető ki, mert ez volt az egyik legnagyobb az eddig ismert falusi tatárjárás elleni védekező helyek közül.

Az akkori falut védők – bár megállítani nem tudták a mongol sereget, – feltartóztatták, lassították őket. Sok esélyt nem láthattak a magyarok a túlélésre, ám ők mégis meg próbálták megvédeni családjuk, hazájukat.

– A mongolok gyakorlatilag módszeresen legyilkoltak mindenkit, férfit, nőt, gyereket, de még az állatokat is. Sok esetben látjuk, hogy fölszabdalják az állatokat, lefejezik a növendék borjúkat, más helyeken kutyát, macskát is kiirtottak. Egy korabeli nomád támadási taktika volt, aki védekezik, aki ellenáll, azt meg kell ölni – tette hozzá Gallina Zsolt.

Nem csak az áldozatok nyomait találták meg a régészek, hanem a gyilkos fegyvereket is. Napvilágra bukkant több hegyes, páncéltörő vas, valamint egy csont nyílhegy is, sőt egy 8 lapú, nomád típusú vasbuzogány feje is.

– A buzogány kimondottan egy zúzófegyver, csonttörésre, sisakok bezúzására az egyik legalkalmasabb, tehát a komolyabban páncélozott ellenfél megsemmisítésére is alkalmas, természetesen a nem páncélozott ellenfél ellen még hatékonyabb fegyver – mesélte a helyszínen Vass Gergő hagyományőrző (Iloncsuk Szabadcsapat Kunszentmiklós). 

A maradványok a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumhoz fognak kerülni.

Forrás, képek: hiros.hu, Zsolt Gallina facebook

Kapcsolódó cikk
Régészeti sírokat tártak fel Tázláron
Régészeti sírokat tártak fel Tázláron
Már több mint ötszáz sírt tártak fel Tázláron a régészek. Az Árpád-kori magyarokról, a mongol hódításról és a kunok életéről...

  Fotógaléria:

  Fotók megtekintése (117 db kép)