Egyik legnagyobb kincsem mostanában a kertünk. Nem a boltok zöldségespultjai mellett sétálok, hanem az uborka leveleit hajtom félre, hogy levehessem a vacsorára valót. A saláta azért is csoda, mert nem mindig számolós, miközben gyönyörűen laktat és segít betartani, ha – példának okáért – legfeljebb 120 g szénhidrátot ehetünk. Az áfonyás-túrós sajttorta pedig az első saját recept ebben a “témában”.
SALÁTA
(saját)
160 g borsó (frissen fejtve)
120 sárgarépa
2 fej friss karalábé
160 g cukormentes csemegeuborka
1 doboz cukormentes csemegekukorica
200 g tejföl
3 evőkanál cukormentes majonéz
1 evőkanál dijoni mustár
1 teáskanál Dia-Wellness negyedannyi édesítő
1 csipet só
Ez picit hasonlít gyerekkorom franciasalátájára, csak az öntet jóval egyszerűbb és nincs benne nyers tojás, amivel nem szimpatizálok. A borsót, répát, karalábét főzve, a többi összetevőt nyersen kevertem össze.
A másik saláta szintén nagyon egyszerű. Az alapja a régi klasszikus uborka-ecet-só-cukor kombináció – természetesen – inzulinrezisztenciára adaptálva. Nálam ez mindig úgy néz ki, hogy só, Dia-Wellness negyedannyi és almaecet. Most tettem hozzá tejfölt is.
ÁFONYÁS-TÚRÓS SAJTTORTA
(saját)
300 g Gullon Cereale keksz
250 g margarin
4 dl 30%-os cukormentes habtejszín
250 g mascarpone
250 g túró
2 evőkanál Dia-Wellness édesítő
1 csipet só
250 g friss áfonya
2 evőkanál étkezési zselatin
A kekszet aprítógépben megdaráltam, majd elkevertem a megolvasztott margarinnal. Szétterítettem egyenletesen egy sütőpapírral kibélelt kisebb tepsiben. (Ami körülbelül fele akkora, mint a régi, nagy gáztepsik.) Betettem a hűtőbe, hogy jól megdermedjen, amíg a sajtkrémet elkészítettem.
A habtejszínt a csipet sóval és az édesítővel együtt – robotgéppel – keményre vertem. Hozzáadtam a szitán áttört túrót és a mascarponét. A krémet eloszlattam a kekszes alapon.
Az áfonyát az aprítógépben megforgattam és a másik kanál édesítővel együtt felfőztem. A tűzről levéve hozzáadtam a zselatint és a konyha kövére téve az edényt, amiben főztem, kevergetve hűtöttem. Amikor éreztem rajta, hogy a zselatin kezd dermedni, de még folyékony a massza, ráöntöttem a fehér rétegre. Újra visszatettem a hűtőbe.
Csak másnap szeleteltem fel, de pár óra múlva már megszilárdult annyira, hogy szeletelhető legyen.
