A makaróni, a spagetti, a lasagne és a chilisbab olyan ételek voltak számomra az inzulinrezisztencia előtti időkben. A bolti porokban lévő unami-íz miatt szerettem. Csakhogy minden ilyen gyári porban keményítő és cukor van. Egyik sem túl ideális, amikor a hasnyálmirigynek külső támogatásra van szüksége a működéshez.
Lassan közeledik a diagnózis hároméves évfordulója. Idővel minden receptnek sikerül megalkotni a diétabarát verzióját. Megmutatom a legújabbat.
CHILISBAB
(saját recept)
110 g vöröshagyma (2 közepes fej)
2 evőkanál étolaj
400 g darált sertés- és marhahús
500 g passzírozott paradicsom (sűrített is jó lehet, de ez volt itthon, ráadásul így lassú felszívódású marad az étel)
1 evőkanál Oglio-oil fokhagymás erős mix (elérhető itt) – kiváltására szerintem alkalmas apróra vágott fokhagyma, chilipaprika-por keverékével
1 kávéskanál só
1 kávéskanál cukormentes ételízesítő
530 g cukormentes fehérbab konzerv (nagy doboz)
285 g cukormentes kukorica (kis doboz)
A hagymát apróra vágva megpirítottam az olajon. Azután hozzáadtam a húst, fehéredésig kevergettem, majd felöntöttem a passzírozott paradicsommal.
Addig főztem, míg a hús megpuhult. Ezután következtek a fűszerek, a bab és a kukorica. Még körülbelül félóráig rotyogott kislángon.
Az ízek ennyi idő alatt is jól összeérnek, de az igazság az, hogy másnap talán még inkább. Tapasztalataim szerint a töltött káposztán kívül a chilisbab is finom felmelegítve.
Jó étvágyat kívánok!
Találkozzunk jövő héten is cukormentes és inzulinrezisztens övezetben!
