Sok szülő szorong a szakszolgálati vizsgálattól, amikor a plusz egy év óvodai kérvény beadása után azt az üzenetet kapják vissza, hogy teljes eljárásban kell részt venniük. Pedig ez az egész igazából arról szól, hogy a gyerekeknek a legjobb legyen – írja az eduline.hu.
2020 óta azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik hatodik életévüket, tankötelesek, vagyis be kell őket íratni az általános iskolába. Ha a szülő úgy gondolja, hogy a gyereke még nem elég érett az iskola elkezdéséhez, kérelmezheti az Oktatási Hivatalnál, hogy még egy évig az óvodában maradhasson.
A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Valamelyest talán megnyugvásra adhat okot, hogy a szervezethez nem érkezett egyből elutasításról jelzés. Azt is fontos kiemelni, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.
Sokakat küldenek teljes eljárásra, pedig a csatolmányok alapján nem feltétlen kellene
Az idei eljárásban január 20-ig adhatják le a szülők a kérvényeiket. Vannak olyanok, akik már beadták a papírokat, és akadnak olyanok is, akik az ügyintézést az utolsó napokra hagyják. A Kötelező beiskolázás szülői csoportban már sokan jelezték, hogy teljes eljárást rendeltek el náluk.
Az egyik érintett édesanya az Eduline-nak azt mondta, hogy a kérelem mellé óvodapedagógiai jellemzést és logopédiai véleményt is csatolt. Úgy érzi – és a szakvélemény is tanúsítja –, hogy a kisfia sem szociálisan, sem érzelmileg nem elég érett az első osztály elkezdéséhez. Ez főleg abból látható, hogy a gyerek visszahúzódó és nehezen nyílik meg a felnőttek fel. A szülő hozzátette, hogy a vizsgálattól nem tart, mert szeretné, ha a kisfia valódi képességeit látnák és tapasztalnák.
Egy másik anyuka is hasonlóan járt el. A kérelem mellé óvodapedagógusi jellemzést és logopédiai véleményt is feltöltött a rendszerbe. Ez alapján a gyereke logopédiai fejlesztésre szorul, amit még nem tudott megkapni az idei évben. Emellett a monotonitástűrése is fejlesztésre szorulna. Ők sem készülnek a vizsgálatra külön.
Hogy mitől függ, hogy az Oktatási Hivatal teljes eljárásban vizsgálja-e az iskolaérettséget, arra nincsen pontos recept. A Kötelező beiskolázás szülői csoportban számtalan olyan poszttal lehet találkozni, amikor hiába lenne a beadott dokumentumok alapján egészségügyileg is indokolt lenne a plusz egy év ovi, mégis az OH a nagycsoportost a szakszolgálathoz küldi.
Ezekben az esetekben sokszor az adott vármegyékben dolgozó Pedagógiai Szakszolgálatok munkatársai is tanácstalanul állnak az Oktatási Hivatal teljes eljárásról szóló határozatai előtt.
„A pedagógusoknak és az iskoláknak is jobb, ha iskolaérett gyerekek lépnek be szeptember elsején a kapun, minthogy egy csomó éretlen.”
Nem ördögtől való a szakszolgálati kivizsgálás. Minden esetben egy fontos másodvélemény azzal kapcsolatban, amit az óvodapedagógusok is felállítanak és nem célja a gyerekek, illetve a szülők sanyargatása – mondta a Pedagógiai Szakszolgálat egyik munkatársa.
Bár sokan érdeklődnek afelől, hogy hogyan készülhetnek fel a vizsgálatra, a szakszolgálaton dolgozók, ezt semmilyen esetre sem ajánlják. Egyrészről, mert így nem a gyerek valódi képességi fogják mérni, másrészről pedig ezekre a tesztekre igazán nem is lehet készülni.
Vizsgálni fogják a gyerekek mozgását, egyensúlyérzékét, koordinációját, finommotorikus képességeit, grafomotoros képességeit, számfogalmát, mennyiségfogalmát, általános tájékozottságát, szerialitást, főfogalom alá rendelést, szókincset, összefüggő beszédet, nyelvtani szerkezetek használatát, gondolkodási funkciókat, vizuomotoros koordinációt, tájékozódási képességét térben és síkban illetve, hogy a testsémával mennyire van tisztában.
Olyan számolásos feladatot szoktak kérni a gyerekektől, hogy számoljanak el ötig. Vagy például, hogy vegyenek annyi pálcikát a kezükbe, mint amennyit a vizsgálatot végző szakszolgálati munkaerő is. Mondja meg, hogy mennyi pálcika van a kezében. Tegyen hozzá kettőt, vagy vegyen el belőle egyet. Egészítse ki, hogy öt legyen a kezében. Azt nézik, hogy ötös, hatos számkörben magabiztosan tudjanak számolni.
De a vizuális észlelést is elemzik, az auditív észlelést, és nem utolsó sorban a munkamemóriát, figyelmet, feladattudat kialakulását. Összefoglalva minden olyasmit, aminek kellőképpen fejlettnek kell lennie, hogy a gyerek elkezdhesse az iskolát.
Általában az ilyen teljeskörű vizsgálatok másfél-két órát szoktak igénybe venni. Egyes szakszolgálatoknál egyéni és csoportos felmérést is csinálnak, de ez szakszolgálatonként változó. Mind a két szituációban egyértelműen meg tud mutatkozni, hogy iskolaérett-e a gyerek, vagy sem. Ha erősen szóródik a figyelem, kilép az ovisfeladathelyzetekből és gyakran elkalandozik, akkor még nem megfelelő a munkaérettsége és jobbat tenne neki, ha még egy évet az oviban maradna.
Sok szülőben merül fel az a kérdés is, hogy bemehet-e a gyerekével a vizsgálatra. Ez természetesen nem tilos, a szülőnek joga van bemenni a gyerekével, de nem feltétlenül ajánlott.
„Ez alapvetően nem szokás, én is úgy gondolom, hogy azért a szülőnek nem feltétlenül kéne oda bemennie, amikor a gyerekét felmérjük. Elvileg a szülőnek joga van részt venni a vizsgálatokon, tehát akár a szakértő bizottság vizsgálatán, de valóban jobb szeretjük, hogyha a szülő nem vesz részt a vizsgálaton, mert nagyon sokszor máshogy viselkednek a gyerekek a szülő jelenlétében” – tette hozzá a szakszolgálat munkatársa, majd megjegyezte, ha a szülő mégis bemegy, abban az esetben két véglet szokott látszódni. Vagy sokkal rosszabb teljesítményt produkálnak, vagy folyamatosan megerősítést keresnek a szüleiktől, ami szintén pontatlan eredményekhez vezet. De persze van olyan eset, amikor a gyerek nem hajlandó az édesanyja vagy az édesapja nélkül bemenni, így ilyenkor nincsen másik opció.
Számít a szülő véleménye
Amellett, hogy a gyerekeket kivizsgálják, a szülők felé is meg szoktak fogalmazni kérdéseket a szakszolgálaton.
„Anamnézist szoktunk felvenni, hogy milyen volt a terhesség. Problémamentes, vagy problémás volt. Milyen komplikációk merültek fel. Hogyan zajlott az újszülöttkori adaptáció, a beszédfejlődés, a kisgyermekkori fejlődés. Milyen volt a mozgásfejlődés, illetve kifejezetten fontos az is, hogy mit tapasztal a szülő az otthoni környezetben. Miért gondolja azt, hogy a gyereke nem alkalmas még az iskolakezdésre.
Olyanok szoktak elhangzani ilyenkor, hogy a gyerek otthon sem szeret leülni, inkább a játék érdekli és még nem tesz fel érdeklődő kérdéseket. Néhány esetben tényleg ezen múlik az iskolaérettség” – jegyezte meg a szakszolgálati dolgozó.
Tízből kilencszer a teljeskörű eljárás után elfogadják a kérvényt
A Pedagógia Szakszolgálatnak nem áll érdelében, hogy a gyerek és a pedagógusok ellen dolgozzanak. Ezt jól mutatja az is, hogy az előző évi eljárásban a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.
Forrás: eduline.hu
Kiemelt kép: canva.com
