A Soltvadkerti Gazdakör Egyesület szervezésében az idei évben is Gazda Estékre várják az érdeklődőket. A programok februárban négy keddi napon kerülnek megrendezésre a Gyöngyház Kulturális Központban, amelyeken a gazdákat érintő aktuális kérdésekről esik szó.
A Gazda Esték harmadik alkalma február 18-án volt, amikor Ritter Imre a gazdakör elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezen a programon most Dr. Németh Krisztina a kecskeméti MATE SZBI Kutató Állomása tudományos főmunkatársa tartott előadást az „Ellenálló képesség fokozásának lehetőségei a szőlőtermesztésben” címmel.
Az előadó kiemelte, hogy a változó környezet és a klímahatások teljesen új kihívások elé állítják a termelőket. A megváltozott időjárási viszonyok (melegebb éves átlaghőmérséklet, enyhe telek, nyári hőség, aszály) kihatnak a károsítók életmódjára, mivel ezek miatt megváltozott károsítási dominanciával kell számolni. A kártevők a melegebb időjárás miatt gyorsabban fejlődnek, tolerálják a magasabb hőmérsékletet, változik a halálozási ráta, a károsítók virulenciája nő, a vektorok gyorsabban fejlődnek, terjednek (pl. kabócák), az alkalmi kártevők felszaporodása nő.
Beszélt arról, hogy a tavaszi fagyok gyakorisága megnőtt és ezekkel a hideg napokkal olyankor kell szembesülnie az ültetvénynek, amikor már belépett a vegetációs időszakba és jelentős hajtásnövekedés történt. A csapadék eloszlása is átalakult, mivel télen kevés vagy nincs, vegetációs időszakban lokális, viharos. Az aszályos évek egyre gyakoribbak, ami szintén kihívás elé állítja a növényeket és a termelőket egyaránt.
Az ültetvényeket korábbi fakadás, korábbi virágzás, korábbi érés jellemzi és alig van különbség a fajták érési ideje között. Ilyen körülmények között a fagykároknak is jobban ki vannak téve az ültetvények. A rügyfakadás az éghajlatváltozás miatt egyre korábban következik be, ugyanakkor a késő tavaszi fagyok időpontja alig változik. A szőlőnek összetett vegyes rügye van: fagy esetén a mellékrügy még hozhat termést, de fontos a kiegészítő, növény ellenálló képességét fokozó kezelés.
Megemlítette, hogy a stresszt okozó tényezők között kell számolni a biotikus (fertőzések, kártevők és mikroorganizmusok), a biokontroll ágensek (patogén pusztítása vagy a növény felkészítése a károsító elleni védekezésre), az abiotikus (a hőmérséklet, a páratartalom és a fény) tényezőkkel, valamint a biostimulátorokkal (a növény biokémiai folyamatainak megváltoztatása) és az emberi tevékenység következményeivel is.
A megváltozott környezeti körülmények között óriási szerepet kap a növények megerősítése, hogy ellenállóbbak legyenek vagy jobban vészeljék át a különböző negatív hatásokat. Felértékelődött a biostimulátorok alkalmazása. A támogató hatása aminosavakkal (energiamegtakarító hatás), a szabályozó hasa az élettani folyamatok erősíthetőek, intenzívebbé tehetők. Az aktiváló típusú anyagok a növényben valamiféle reakciót váltanak ki (regulátorok). Az irányító típusú anyagok a növény működését irányítják (hormonvegyületek algakivonatok). Mindezek alkalmazása más-más funkciók ellátására tudja rábírni a növényeket.
A növény külső megtámogatásával olyan célokat érhetünk el, mint vízhasznosítás, tápanyag felhasználás elősegítése, általános egészségi állapot, védelmezési funkciók erősítése. Az elérés módja lehet biológiai növényvédelem, biostimulánsok, növénykondicionálók vagy levéltrágyák alkalmazása. Kiemelte az előadó, hogy a kezelések minden esetben egyediek, a növény és az adott környezet ismeretében egy összehangolt technológiát igényelnek.
Beszélt az új kártevők, kórokozók megjelenéséről is, amivel szembesülniük kell a termelőknek: levélaknázók (Phyllocnistis vitegenella, Antispila oinophylla) (Erasmoneura vulnerata) Pulvinaria vitis, kabócák, poloskák, szőlőtripsz (Drepanothrips reuteri), Drosophila suzukii Xylella fastidiota, Guignardia bidwellii, Phomopsis viticola, GTD (fás betegségek), gyomok.
A kártevőkkel szemben lehet alternatív védekezés: a mikroorganizmusokon vagy természetes molekulákon alapuló biopeszticidek a szintetikus vegyszerek helyett, predátorok (pl. ragadozó atkák, ragadozó poloskák, fátyolkák, katicák stb.), szemiokémia anyagok alkalmazása (pl. Diszpenzerek: molyok párosodásának zavarása), előrejelző modellek fejlesztése, folyamatos monitorozás (kártételi küszöb), biodiverzitás fenntartása, talajtakarás, takarónövényzet választás.
Beszámolt arról is, hogy a PET palackos rovarcsapdák alkalmazásával milyen eredményeket értek el. A csalogató anyagként megemlítette az almaecetet, az illós bort, a vörösbort, a kávét, az Unicumot és az alkoholt. A tapasztalatok szerint a legtöbb egyedet a vegetáción kívül szeptember –február közötti időszakban gyűjtötték. A védekezési stratégia kidolgozása szempontjából nagyon fontosnak nevezte, hogy a betelelő egyedszámból következtetni lehet a következő évi fertőzés nagyságára és felhívta a figyelmet a szalicilsavas kezelés lehetőségére az inszekticides védekezés kiváltására.
Az igen tartalmas, sok információt átadó előadás végén Dr. Németh Krisztina kiemelte, hogy a megváltozott környezeti viszonyok között a termesztéstechnológia újragondolása szükséges. A fajta kiválasztása a termesztéstechnológia része, de önmagában nem oldja meg a problémát. Óriási szerepe van a termesztésben a növénykondicionálás és az ellenálló képesség javításának. A növény gyorsabban és erőteljesebben reagál a stresszhelyzetekre és a betegségekre, ezért nagy szerepet kap a jobb tápanyagfelvételi lehetőségek biztosítása, valamint lehetőség szerint a vegyszerhasználat korlátozására.
Fotógaléria:
