A kocsmatúra Kiskőrösön várakozáson felüli sikert hozott: az öt helyszínt érintő közösségi programhoz közel ötven résztvevő csatlakozott, akik egy este alatt nemcsak a város vendéglátóhelyeit, hanem egymást is jobban megismerhették.
A kezdeményezés öt helyszínt érintett, és nemcsak a helyi vendéglátóhelyeket kapcsolta össze, hanem számos új ismeretség és beszélgetés is született az este során. A szervezővel, Judák Bencével beszélgettünk az ötlet megszületéséről, a tapasztalatokról és a folytatás lehetőségéről.
Honnan jött az ötlet, hogy kocsmatúrát szervezz Kiskőrösön?
Régóta foglalkoztatnak a közösségépítő programok. Úgy érzem, Kiskőrösön van igény az alulról szerveződő, a megszokottól kicsit eltérő eseményekre. A feleségemmel évek óta szervezünk társasjátékos klubokat, emellett én magam is kedvelem a kisebb kocsmákat. A saját születésnapom alkalmából az elmúlt években már szerveztünk hasonló túrákat a baráti körnek, és mindig nagyon jó hangulatban teltek. Innen jött az ötlet, hogy mi lenne, ha ezt szélesebb körben is meghirdetnénk.
Mennyire volt ez tudatos szervezés, és mennyire kísérlet?
Inkább egyfajta próba volt. Kíváncsi voltam, hogy egyáltalán érdekel-e másokat egy ilyen program, lehet-e belőle hagyomány. A visszajelzések alapján nagyon pozitív volt a fogadtatás. Sok új emberrel találkoztam, és nemcsak helyiek jöttek, hanem vidékről és Budapestről is érkeztek résztvevők. Ez megerősített abban, hogy lehet folytatása a kezdeményezésnek.
Gyakorlatilag csak a Facebookon hirdettem meg. Persze a saját baráti körömben is volt egy biztos bázis, nagyjából 15-20 ember, köztük a testvéreim és az ő ismerőseik. Többen Budapestről érkeztek, és számukra ez volt az első kiskőrösi kocsmatúra. Később sokan mondták, hogy a saját társaságukban is szoktak hasonló programokat szervezni, és örültek, hogy most egy nyilvános eseményhez is csatlakozhattak.
Hányan vettek részt a túrán?
A csúcsponton, szerintem körülbelül ötvenen voltunk. Emellett voltak olyanok is, akik ugyan nem a teljes túrára csatlakoztak, de a program hírére megjelentek valamelyik helyszínen. Az időponttal egyébként több más rendezvény is egybeesett, például a Bajnokok Ligája döntő, így valószínűleg még többen lettek volna, ha nincs ennyi párhuzamos program a városban.
A hivatalos rész után még maradt egy kemény mag. Mi 21:30 körül értünk az utolsó helyszínre, de voltak, akik hajnalig folytatták a beszélgetést. Az este egyik legjobb pillanata az Unicumban volt, ahol éppen a Bajnokok Ligája döntője miatt is nagy volt az élet. Ott a különböző társaságok összekeveredtek, és igazán jó hangulat alakult ki.
A résztvevők hogyan közlekedtek a helyszínek között?
Többségük bringával érkezett, de voltak, akik gyalog tették meg a teljes útvonalat. A legkitartóbbak az egész túrát végigsétálták, ami összességében 8-10 kilométeres távot jelentett az este folyamán. A helyszíneken látványos kerékpárkupacok gyűltek össze, ami jól mutatta, hogy sokan választották ezt a közlekedési formát.
Hogyan fogadták maguk az érintett vendéglátóhelyek a kezdeményezést?
Előzetesen minden helyszínnel egyeztettem. Inkább izgatottak voltak, mint bizonytalanok. Miután látták az esemény érdeklődőinek számát, többen külön készültek is: volt, ahol palacsintát, máshol pogácsát vagy zsíros kenyeret kínáltak. Mindenhol nagyon segítőkészek és vendégszeretők voltak, látszott, hogy örülnek a programnak. Természetesen van ennek egy pozitív gazdasági oldala is, de szerintem legalább az fontos, hogy egy kis életet visz a helyi közösségbe és a vendéglátóhelyekre.
Mi volt számodra a legnagyobb hozadéka az estének?
Egyértelműen az, hogy sok új emberrel találkoztam. Több olyan résztvevővel is beszélgettem, akiket korábban csak látásból ismertem. Ma már egyre kevesebb olyan alkalom van, ahol az emberek személyesen találkoznak és hosszabban beszélgetnek egymással, ezért szerintem ezeknek a közösségi eseményeknek különösen nagy értékük van.
Lesz folytatás?
Igen, már kinéztem egy szeptemberi hétvégét. Az ilyen programoknak elsősorban a jó idő kedvez, ezért ősszel még mindenképpen szeretném újra megszervezni. A mostani tapasztalatok alapján bőven van rá igény, így remélem, hogy a kiskőrösi kocsmatúra hagyománnyá válhat.
Fotógaléria:
