Sikeresen lezárult a Budapest–Belgrád vasútvonal eddigi egyik legfontosabb próbája: a hétvégén a vonatok már úgy közlekedtek, mintha megindult volna a menetrend szerinti személyforgalom. A szerelvények órákon keresztül a tervezett nappali csúcsidős menetrendet követték, akár 160 km/órás sebességgel. A biztonság szempontjából kulcsfontosságú vonatbefolyásoló rendszer jól működött, az utastájékoztatással azonban még problémák vannak.
A Kiskőrös térségében élők az elmúlt hétvégén saját szemükkel is megtapasztalhatták, milyen lehet majd a Budapest–Belgrád vasútvonal forgalma a személyszállítás megindulása után. Október 3-án és 4-én ugyanis már nem egy-egy próbaszerelvény közlekedett a 150-es vasútvonalon, hanem a tervezett nappali csúcsidős menetrendet modellezték le teljes terhelés mellett.
A próbán utasok még nem voltak a vonatokon, minden más szempontból azonban igyekeztek a későbbi üzemszerű közlekedéshez hasonló helyzetet teremteni.
Nem egyszerűen azt nézték, tud-e 160-nal menni a vonat
A hétvégi teszt jelentősége jóval túlmutatott azon, hogy a szerelvények elérik-e a 160 km/órás sebességet.
A vonalon már hónapok óta különböző vizsgálatok zajlanak. A mostani próba lényege az volt, hogy egyszerre, egymással összefüggésben vizsgálják a vasúti rendszer működését olyan forgalmi terhelés mellett, amilyenre később a mindennapi személyszállítás során is számítani lehet.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint a teszt során különböző zavarhelyzeteket és azok kezelését is vizsgálták.
Ez azért fontos, mert egy vasútvonal biztonságos üzemeltetésénél nemcsak annak kell megfelelően működnie, amikor minden a tervek szerint történik. A rendszernek akkor is biztonságosan kell reagálnia, amikor valamilyen rendellenesség következik be.
Jól vizsgázott a 160 km/órás közlekedés egyik kulcsrendszere
A teszt egyik legfontosabb eredménye a vonatbefolyásoló rendszer működéséhez kapcsolódik.
Ez az a technológia, amelynek feladata többek között annak felügyelete, hogy a vonat a számára engedélyezett módon és sebességgel közlekedjen. A Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán a 160 km/órás személyforgalom megindításának egyik alapvető műszaki feltétele az ETCS vonatbefolyásoló rendszer megfelelő működése.
A mostani próba első eredményei ebből a szempontból biztatóak.
Vitézy Dávid közlése szerint a 160 km/órás maximális sebességnél is a biztonságot garantáló vonatbefolyásoló rendszer jól működött.
Ez különösen lényeges fejlemény, mert tavasszal még éppen az ETCS megfelelő üzembe helyezése jelentette az egyik legfontosabb hátralévő műszaki feladatot.
A rendszer korábbi tesztelése során hibákat is feltártak, amelyeket a kivitelezőnek ki kellett javítania. A folyamat részeként a hatósági követelmények szerint hosszú, hibamentes próbaüzemre is szükség van; a kormány márciusi tájékoztatása mintegy 20 ezer kilométernyi megszakítás nélküli hibamentes futásról írt.
Volt azonban, ami nem működött megfelelően
A hétvégi teszt ugyanakkor nem zárult hibátlanul. Az első értékelés szerint az utastájékoztató rendszerek működése nem volt kielégítő. A hiányosságok kijavítására a kivitelezőt kötelezik.
Ez azért sem mellékes kérdés, mert az üzemszerű személyszállítás során az utasoknak pontos információt kell kapniuk többek között a vonatok érkezéséről, indulásáról, késéseiről és az esetleges forgalmi változásokról. Vagyis a mostani próba éppen azt a célt szolgálta, amire egy ilyen teszt való: még az utasforgalom megindulása előtt derüljenek ki azok a problémák, amelyeket javítani kell.
Most következik a hivatalos kiértékelés
A sikeres próba még nem jelenti automatikusan azt, hogy másnap már utasok szállhatnak fel a vonatokra. A hétvégi teszt részletes kiértékelését a következő napokban a MÁV szakemberei, a hazai közlekedési hatóságok és a TÜV minőségbiztosító szakemberei végzik el.
A független TÜV-vizsgálat különösen érdekes része a folyamatnak. A korábbi hivatalos tájékoztatás szerint ez nem jogszabály által előírt kötelező feltétele a személyforgalomnak, hanem Magyarország által önként vállalt további biztonsági ellenőrzés. A német műszaki biztonsági tanúsítvány megszerzését az újvidéki vasúti tragédiát követően tették a személyforgalom megindításának feltételévé.
Mikor indulhatnak el végre az utasokat szállító vonatok?
Erre továbbra sincs olyan dátum, amelyet biztos indulási időpontként lehetne közölni.
A MÁV és a Kormány korábbi álláspontja szerint a 160 km/órás személyforgalom megindításának nincs politikailag meghatározott céldátuma: annak időpontját a műszaki és közlekedésbiztonsági vizsgálatok eredménye határozza meg.
Vitézy Dávid mostani közlése is ezt erősíti. A miniszter szerint csak akkor indulhat meg a személyszállítás, amikor minden kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmi nem veszélyezteti az utasok biztonságát.
A hétvégi teszt tehát fontos mérföldkő: a nagy sebességű közlekedéshez szükséges biztonsági rendszer az első értékelés szerint megfelelően vizsgázott, miközben az utastájékoztatásnál még javítandó hibákat találtak.
A következő lépés a teszt hivatalos kiértékelése és a feltárt hiányosságok kijavítása lesz.
Ha ezek is megfelelő eredménnyel zárulnak, újabb jelentős akadály hárul el a Budapest–Belgrád vasútvonal személyforgalmának megindítása elől.
