Sokan úgy vélik, hogy a póker csupán szerencsejáték, nem kell hozzá különösebb tudás, és bárki, felkészülés nélkül le tudna győzni akárki mást, csak a jó lapok számítanak. A valóság azonban ettől nagyon is eltérő, a játék során ki lehet számolni a kezünkben lévő lapok esélyét, meg lehet figyelni az ellenfelek viselkedését (nem csak élő játékban, online is) és az asztalon lévő lapokat és az ellenfél játékát összevetve, meg lehet becsülni kezünk erősségét.
A pókertanulás sohasem ér véget, még a tapasztalt profik is minden nap tanulnak valami újat. Ahogy a szólás tartja, „a póker szabályait öt perc alatt megtanulhatod, de egy élet kell a játékod tökéletesítéséhez”. Emiatt a póker generációkon át fejlődött ki a mai formájára, és ez az egyik oka annak, hogy miért nem késő soha elkezdeni a tanulást. Valószerűtlen azt hinni, hogy egy nap alatt a póker mesterévé válhat bárki, de azt mondják, hogy akár szórakoztató is lehet.
Bálint Zsolt, közel 10 évvel ezelőtt ismerkedett meg a pókerrel. Mint sok más kártyajátékos, ő is belemerült az online póker világába, mely annyira megtetszett neki, hogy 2011-ben elindult egy jótékonysági versenyén, élete első „megmérettetésén”. Első alkalommal 10 leosztás után kiesett a versenyből, de ez nem vette el a kedvét, belátta, hogy van még hova fejlődnie. Továbbra is sokat gyakorolt, próbálgatta a különböző stílusokat annak érdekében, hogy egyre jobb játékossá válhasson. A sok gyakorlás végül meghozta a gyümölcsét, ugyanis 2012-ben már kupával térhetett haza. Azóta is minden évben részt vesz ezen a jótékonysági pókerversenyen, ahol a daganatos gyermekek számára gyűjtenek adományokat. November 18-a ezúttal is meghozta a sikert számára, ugyanis 2012 után ebben az évben is sikerült elhoznia a nyertesnek járó serleget és oklevelet.
Élményeiről és a pókerhez fűződő viszonyáról beszélgettem Bálint Zsolttal.
-Mesélj egy kicsit magadról! Mióta pókerezel?
-8-10 évvel ezelőtt ismerkedtem meg a pókerrel, azóta is legtöbbször csak online játszom, azonban 2011-ben felhívták a figyelmemet egy jótékonysági pókerversenyre, melyet a daganatos gyermekek támogatására szerveznek meg évről-évre. Én is szerettem volna csatlakozni ehhez a kezdeményezéshez, ezért még abban az évben részt vettem ezen a versenyen, ahol csak az első 10 leosztásig jutottam el. Az ezt követő évben, 2012-ben pedig már megnyertem ugyanezt a jótékonysági versenyt, mivel ez idő alatt sikerült jól felfejlesztenem a játékomat. Ami érdekesség, hogy 2012. november 18-án nyertem meg legelőször ezt a versenyt -akkor 850 000 Ft-ot gyűjtöttünk össze-, idén szintén 2018 november 18-án került megrendezésre, amit most ismét sikerült megnyernem, 6 év elteltével. Úgy érzem, a 18-as lesz a szerencseszámom.
-Mi volt a segítségedre abban, hogy ilyen profi szintre fejleszd a tudásodat?
-Az internetes játékok, főleg az első 3-4 évben, de akkor elég intenzíven. Nagyon alacsony tétben, többnyire játékzsetonnal játszottam. Élőben nem is járok el játszani, csak ezeken a jótékonysági versenyeken szoktam részt venni évről-évre.Egyébként ezeken a jótékonysági versenyeken mindig indultak profi játékosok, akikkel nagy élmény volt játszani. Ültem egy asztalnál Tóth Ricsivel, Kwaysser Valdemár Ákossal, Gelencsér Péterrel, Fridvalszki Richárddal is, csak hogy néhány nevet említsek.
-Hogyan kell elképzelni egy ilyen jótékonysági versenyt?
-Ez a verseny most 4 órás volt. Itt van egy időkeret, amit be is kell tartani, ezen felül pedig egy úgynevezett kisvak, nagyvak szabály, amiben ezek 15 perc elteltével emelkednek. A sokadik körre már több tízezres kis és nagyvakok vannak, és ha nincs annyi zsetonja az embernek, akkor egyszerűen „megeszik a vakok”. Hiába csinálsz bármit, elfogy a zsetonod és kiesel a játékból. Azért van így felpörgetve a játék, hogy emberi időbe befejezhessük a versenyt, így négy óra múlva már kezemben is volt a kupa. Párhuzamosan több asztalnál zajlik a játék, itt most összesen 7 asztal volt. Egy asztalnál 10 személy ül, plusz az osztó. A teremfőnök koordinálásával zajlik a játék. Ha egy asztalnál sokan esnek ki, akkor az ott lévőket vagy átültetik egy másik asztalhoz vagy ők kapnak új ellenfeleket.
-A póker tényleg a szerencse játéka? Vagy vannak esetleg olyan trükkök, amiket alkalmazni lehet a siker érdekében?
-Egy idő után megismered, kiismered az ellenfeled. Első évben erre még egyáltalán nem figyeltem, csak játszottam, vártam a lapokat. Második évben már figyeltem a játékostársaimat is, melynek hamar meg is lett az eredménye. Ebben az évben izgalmasan alakult a verseny… már csak ketten ültünk az asztalnál, gyakorlatilag csak egyik helyről a másikra pakolgattuk át a zsetonokat. A hetedik-nyolcadik ilyen átpakolás után jött a döntő leosztás, hogy akkor én most beteszek mindent all -in. Ezzel a „lépéssel” el is vittem az ellenfél zsetonjainak nagy részét. Neki már körülbelül csak egy nagyvakra való zsetonja maradt. Ekkor összesen 1 400 000 Ft értékű zseton volt bent, amit tulajdonképpen egy 7-es párral sikerült megnyernem. Tehát a 7-es lesz a másik szerencseszámom. Ez nagy szerencse volt így a végén.
-Sokan gratuláltak?
-Igen, sőt voltak olyanok is, akik viccesen megjegyezték, hogy jövőre nem indulhatok. Legelőször, 2012-ben talán még jobb érzés volt, hiszen akkor még nagyon kevés tapasztalatom volt mindebben, mégis sikerült megnyernem. Mindenesetre jövőre is szeretnék indulni, hiszen ez egy olyan verseny, ahol nem a pénz, sokkal inkább az adakozás a cél.
-A szerencsejátékról mi a véleményed?
-Ha túlzásba viszi az ember, akkor természetesen káros lehet. Sok olyan embert láttam, akik nem tudták hol a határ. Itt és most ezen a versenyen is meghatároztam egy összeget, amivel támogatni tudtam az alapítvány munkáját. Mindig van egy nevezési díj, ami tulajdonképpen a jótékonysági alapot adja. Van egy minimum nevezési díj, amit túlszárnyalnak, ezáltal tud létrejönni mindig egy nagyobb összeg. Közel 4-5 éve van arra lehetőség, mint amire néhány pókerversenyen is, hogy az első szünetig van egy úgynevezett korlátlan rebuy, ami azt jelenti, hogy a kiesett játékosok visszavásárolhatják magukat a játékba. Megkapják ugyanazt a zsetonmennyiséget, amivel elkezdték a versenyt, ezáltal folytatni tudják a játékot. Akinek szerencséje van, vagy nagyon jók a lapjai, jól tud játszani, annak nem kell ezt érvényesítenie. Tulajdonképpen idén is így jött össze ebből a 60 emberből ez a nagyon szép összeg, 1,5 millió forint. Volt olyan játékos, aki háromszor is élt a rebuy lehetőségével. Ezen felül szünetben volt lehetőség addon-ra is, amivel kétszer annyi zsetonhoz jutottál, mint amivel elkezdted a játékot. Egyszer-kétszer majdnem kiestem, de végül is sikerült megúsznom ezt az egészet és onnantól kezdve már nagyon gyorsan pörgött a játék.
-Mi kell ahhoz, hogy valaki jó pókeres legyen?
-Kitartás és sok idő, hogy megismerd magának a játéknak a menetét. Vannak, akik csak a lapokat számolják. Én is foglalkozom ezzel, de nem mindig veszem figyelembe, valamint kell hozzá emberismeret is.
-Aki most ismerkedik a pókerrel, annak mit tanácsolnál, mire figyelmeztetnéd őt?
-Az elején pénzben semmiképp ne játsszon, csak játékzsetonnal, hogy megismerje ezt a szép játékot. Amikor úgy érzi, hogy van akkora tapasztalata, akkor is csak nagyon nagy odafigyeléssel és kis tétben, mértékkel szabad játszani.
A 11. Jótékonysági pókerverseny is nagyon jó hangulatban telt, szép számmal érkeztek a lelkes profi és amatőr pókeresek, hogy együtt segíthessenek a gyerekeknek. Az idei évben 1 500 000 forint adomány gyűlt össze, melynek célja egy Cytovision kariotipizáló és FISH értékelő diagnosztikus rendszer vásárlása a Tűzoltó utcai Gyermekklinika javára. A nagylelkű adományok hozzájárulnak ahhoz, hogy kitűzött céljukat minél előbb el tudják érni, ezzel is segítve az orvosok és nővérek áldozatos munkáját.
Ezúton is gratulálunk az első három helyezettnek, köztük a kiskőrösi Bálint Zsoltnak.
Kutyifa Icu
Fotók: https://dgy.hu/
Fotógaléria:
