Soltvadkert Város Önkormányzata az egyik 2014-es határozatával döntött a Soltvadkerti Települési Értéktár létrehozásáról és a háromfős Értéktár Bizottság tagjainak: Fodorné dr. Schiszler Terézia, Zsikláné Szarka Judit és Légrády Andor megválasztásáról. A Bizottság szintén évente beszámol tevékenységéről az alapító Önkormányzatnak, ahogyan azt 2023. január 25-én is tette.
A Települési Értéktár a Nagy-Pál István Helytörténeti Gyűjteményben kapott helyet, melynek látogathatósága általában folyamatosan biztosított. Rendszeresen jelentkeznek be vidékről városunkba látogató csoportok, a helyi általános iskola diákjai pedig kapcsolódó óra keretében látogatják. Látogatható továbbá helytörténeti séta keretében, és a városi nagyrendezvények ideje alatt is nyitott a nagyközönség számára. Takarékossági okból 2023-ban március 14-ig a Helytörténeti Gyűjtemény épülete zárva tart, így az Értéktár sem látogatható.
A Bizottság a jogszabályban előírt feladatai mellett felvállalta, hogy részt vesz a nemzeti értékekkel kapcsolatos tájékoztatásban, a település értékeinek felkutatásában, bemutatásában és népszerűsítésében. Ennek érdekében jó kapcsolatot alakítottak ki több környékbeli településsel, nevezetesen: Tázlárral, Jakabszállással, Császártöltéssel, Imreheggyel, Csengőddel, mely együttműködés keretében lehetőséget biztosítanak egymásnak a kölcsönös bemutatkozásra – olvasható Fodorné dr. Schiszler Terézia aljegyző beszámolójában.
Az elmúlt évben Tázlár község meghívására részt vettek a „150 éves Tázlár” című, 2022. június 25-én megtartott rendezvényen egy rögtönzött értéktárkiállítással.
Az elmúlt időszakban a Bizottság tagjai részt vettek és jelentős szerepet vállaltak a TOP-5.3.1. 16-BK1-2017-00003 pályázati támogatással megjelent „A szőlőtő népe, azaz szemelvények Soltvadkert történetéből” c. könyv munkálataiban.
Néhány gondolat az értéktár mozgalomról
Az Országgyűlés 2012-ben alkotott törvényt a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról azzal a céllal, hogy a magyar nemzeti értékek és köztük a hungarikumok összegyűjtésre és dokumentálásra kerüljenek, mely által ápolja, védelmezi az értékeket az a közösség, mely magáénak tudja. Az értékgyűjtés célja az is volt továbbá, hogy örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban összesítsük.
Ezzel létrejött az értéktárak un. piramisa, melynek talapzatán a települési, tájegységi és vármegyei értéktárak, a külhoni települési, a külhoni tájegységi, valamint a külhoni nemzetrész értéktárak, feljebb az ágazati értéktárak, fentebb a Magyar Értéktár, a piramis csúcsán pedig a hungarikumok helyezkednek el.
A nemzeti értékek gyűjtése tehát egy alulról felfelé építkező, hierarchikus szisztéma szerint működő rendszerben zajlik és láthatjuk, hogy a gyűjtés alapját a települési értékek adják.
Ez azonban nem jelent értékhierarchiát a különböző szinteken elhelyezkedő értékek között, inkább azt szimbolizálja, hogy milyen széles körű közösség vallja magáénak az adott értéket.
A települési értéktár a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
A települési értéktárba történő felvétel menete
Valamely érték felvételét a települési, tájegységi, és meghatározott esetekben a vármegyei értéktárba bárki kezdeményezheti – meghatározott tartalmi és formai követelmények betartásával – az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez címzett javaslatában, oly módon, hogy abból az adott értéket „a messziről jött ember” is megismerje.
Fontos tehát, hogy ha bárki az ott élőkön kívül elolvassa a javaslatot, kiderüljön számára, hogy az adott érték valóban olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely alapján méltán kerül nemzeti értékeink közé. A felterjesztésnek nagyon fontos része az indokolás, amely többnyire egyszerre nyugszik szakmai és érzelmi alapokon.
Az értéktárba történő felvétellel pedig az adott tárgy, épület, egy recept, vagy népi szokás, szellemi vagy képzőművészeti alkotás, vagy éppen természet rajzolta érték nemzeti értékké válik.
Az Értéktár nem egy egyszeri alkalommal létrehozott kiállítás, hanem folyamatosan bővülő gyűjtemény és nyilvántartás, mely által megőrizhetjük és továbbörökíthetjük a valaha itt élt nemzedékek teljesítményét.
A múltat csak úgy tudjuk megőrizni, a jelent pedig úgy tudjuk leginkább megélni, ha a tárgyi-szellemi értékeink számbavételével tudatosítjuk és megőrizzük azokat, a belőlük adódó büszkeséget pedig közösen éljük meg!
Továbbra is várjuk a javaslatokat az értéktárba történő felvételre! – olvasható a beszámolóban.
Fodorné dr. Schiszler Terézia aljegyző elmondta, hogy az elmúlt évben pályázatot nyújtottak be az Agrárminisztérium HUNG-2022 kódjelű felhívására „A helyi nemzeti értékek népszerűsítése Soltvadkerten” címmel, melynek keretében összesen 2 millió forintot nyertek nyomtatott értéktári kiadványra, rendezvényre, honlap aloldal felújítására és a Vadkerti-tó társasjáték asztali verziójának kiadására.
A pályázat megvalósításának határideje: 2023. április 30.
Április közepére terveznek egy ún. „Helyi értékek napját”, melynek keretében szeretnék bemutatni a kiadványokat, a társasjátékot és az újonnan értéktárba felvett helyi értékeket.
A város honlapján (www.soltvadkert.hu) – mely a pályázat keretében szintén megújul – megtalálhatók az értéktárral kapcsolatos információk, az eljárás menete és a javaslattételi lap, továbbá folyamatosan követhető az értéktár gyarapodása.
A vonatkozó szabályozás értelmében az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a helyi önkormányzat biztosítja.
Az elmúlt években az Önkormányzat költségvetésében nem került pénzösszeg elkülönítésre az Értéktár számára, a működéshez szükséges feltételek részben a Gyöngyház Kulturális Központ Nagypál István Helytörténeti Gyűjteményben, részben a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre állnak. Tekintettel azonban arra, hogy a Vadkerti-tó társasjáték kiadása a pályázat keretében elnyert összegből nem gazdaságos, a legutóbbi árajánlat szerint körülbelül mindössze 100 darabra elegendő, ezért kérik a Képviselő-testületet, hogy a gazdaságosan kiadható 500 darab kiadásához szükséges kb. 3.100.000 Ft-ot szíveskedjen majd a 2023. évi költségvetésben biztosítani. Az ebből az összegből beszerzett példányok értékesíthetők lesznek, így ez az összeg a későbbiekben megtérül.
Temerini Ferenc polgármester javaslatára erre a tételre még visszatérnek majd a költségvetés tárgyalása mellett.
