Annyira naívan és vidáman integettem a kedves rendőrnőnek, miután megérkezett a COVID karanténfeloldozási nyilatkozat. Mondtam is neki, hogy holnaptól nem kell jönniük. Mindig megkérdezték, hogy rendben vagyunk-e, van-e, aki segít. Szóval ez most nem panasz. De jól esett kimondani.
Boldogan tettem a töltőre a futóórámat, és megosztottam a képet a futó-anyuka csoportban, hogy “ez valaminek a kezdete”.
Ez egy fantasztikus csoport. Mindig támogató. Ha kell, fenéken billentik az embert, ha arra van szükség, meghallgatják, és ha az kell, motiválják. Minden anya álma. Azonnal jöttek a kommentek, hogy “jó ég, nehogy” és “neeeem, nem szabad” és “gondold ezt át” és “na, ne hisztizzünk már ezen, hogy most pihenni kell”. Ki-ki, a maga vérmérséklete szerint. Szóval gondolkodni kezdtem. Felhívtam a Dulai doktornőt. Szegény majdnem elájult. Azt mondta, hogy “eszembe ne jusson még legalább egy hónapig futni”. Elég meggyőző volt. Ha valakiben bízom az orvosok közül, az ő.
Elvből nem googlizok COVID ügyben és nem hallgatok híreket. Túl élénk a fantáziám. Nincs szükségem idegességre a meglévőn kívül. De most úgy döntöttem, utána járok. Elolvastam az egeszsegkalauz, az ensport, a nemzetisport és az osei vonatkozó cikkeit.
Az eredmény elég egyértelmű volt. Megosztom, mire jutottam:
- Ha a pozitív teszt esetén nem voltak tünetei vagy csak enyhék (értsd: 24 órán belül megszűntek), akkor javasolt 2 hét fizikai kímélet.
2. Ha elhúzódó tünetei voltak (értsd: több napon át fennmaradtak) vagy korábban szív- és érrendszeri vagy légzőszervrendszeri téren már adódtak problémái, akkor 2-4 hét fizikai kímélet a minimum.
Szerintem ez elég ijesztő. Ráadásul az adatok szerint, akik kórházba is kerültek a tüneteikkel, azoknál 30-40 százalékban kialakult valamilyen kardiológiai gond. Ennek fele sem tréfa. Legfőképpen erre jutottam. Tudom, hogy sokan úgy érzik vagy élik meg, hogy az egész pandémia “fel van fújva”, de gondolkodni szerintem soha nem hiba.
A visszatérés protokollja
Az élsportolók esetében nagyon komoly protokollja van a rendszeres sporthoz való visszatérésnek.
Ebből kifolyólag egy olyan kocafutónak, mint én, aki vérnyomásgyógyszert szed és inzulinrezisztencia diétát tart – hogy a cikkekből idézzek -, “felesleges és nagy rizikó” a hirtelen terhelés a karanténból való szabadulás után. Sőt, javasolt egy komplex kardiológiai vizsgálat is, ami nyugalmi EKG-ból, laborvizsgálatból és szívultrahangból áll. Nyilván ezekre a vizsgálatokra éppen a járványhelyzet miatt nem egyszerű időpontot kapni, de a gondolkodáshoz nagyon jó kiindulópontok.
Szóval bármennyire sír a futócipőm a polcon, bármilyen szép a 100 százalékos töltöttség a futóórámon, a négyhetes fizikai kímélet szakaszt ezennel megnyitom.
Száz százalék bölcsesség. Száz százalék türelem. 2014-ben összesen 2014 km-t futottam. Tulajdonképpen már meg sem lep, hogy ebben az esztendőben ez is másképp alakul. Az elmúlt 7 évben nem volt futásmentes adventem. Most úgy tűnik, csak olvasásból szabad maratont rendeznem. Futáskor az anyukákkal mindig szelfizünk. Az új helyzetben most a könyvemmel szelfiztem. Isten áldja a könyvtárakat és a könyvesboltokat!
Békés és türelmes adventet mindenkinek!
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
Forrás: egeszsegkalauz.hu, ensport.hu, nemzetisport.hu, osei.hu
