A korlátozások ellenére rendkívül tartalmas évet zárhat maga mögött a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, valamint a Szlovák Tájház. A múzeumok kényszerű bezárása alatt sok olyan feladatot el tudtak végezni ebben az évben, melyre normál működés mellett nem jutott volna idejük. Ez idő alatt az online térben való jelenlét/kommunikáció fontossága is felértékelődött intézményüknél. Aztán, amikor nyáron újra kinyithattak igen magas látogatottságot sikerült elérniük.
Dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, a Petőfi 200 Emlékbizottság titkára mesélt hírportálunknak arról, hogyan alakult ez az év intézményeikben.
A tavaszi múzeumbezárás érzékenyen érintett bennünket, nem tudtuk, hogy mire számítsunk, nem tudtuk, hogy meddig tart. Minden bizonytalanság ellenére a múzeum munkatársai dolgoztak, el tudtuk végezni azokat a feladatokat, amikre a normál működés alatt nem jut idő. Így megtörtént a gyűjteményi darabok teljes leltározása, szükség esetén rendbe tétele, majd az adatok online adatbázisba való feltöltése. Rendszereztük a múzeum kézikönyvtárát és fotógyűjteményét, átrendeztük a raktárakat.
Elkészült a tájház kiállításához kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet is, ami a Kiskőröst újraalapító szlovákság máig ható kultúráját mélyíti el játékos, vidám feladatok segítségével. A gyönyörű viselet megismertetéséhez a már meglévő ruhadarabokból állítottunk össze öltözet-együtteseket, amiket a nyáron foglalkozásra érkező csoportok ki is próbáltak.
Szükséges, hogy jelen legyünk az online térben, így folyamatosan frissítettük a múzeum Facebook oldalát, verseket, kortárs alkotások művészettörténeti elemzését, fotókat osztottuk meg. Új Facebook felületet hoztunk létre a tájház számára, ahová a korábbi évek rendezvényein készült fotókból válogatunk.
A zárva tartástól függetlenül a tájházban elvégeztük a kerti munkákat, az ágyásokba hagyományos virágok, a veteményesbe gyógy- és fűszernövények, zöldségek kerültek. Itt honos gyümölcsfákat is ültettünk, bízva abban, hogy árnyékukban sok látogató pihenhet majd. A múzeum dolgozóival lefestettük a tájház kerítését is.
Kisebb fejlesztések, változások
2020. július 1-től át kellett térni az online számlázásra, ezért a fenntartó segítségével kiépíttettük az internethálózatot a szülőházban és az emlékmúzeum épületében, így bankkártyás fizetési módot is tudnak választani a látogatók.
Szintén korszerűsítettük és bővítettük a szülőház és a raktárépület riasztó- és tűzjelző berendezését.
2020. november 1-től az országgyűlés döntésének értelmében a kulturális szférában dolgozóknak, így a múzeum munkatársainak megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya, és a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerültünk. Az átalakulás zökkenőmentesen zajlott Kiskőrös Város jegyzőjének és a Vidéki Magyar Múzeumok Szövetsége szakmai segítségének köszönhetően.
Látogatószám
A múzeum éves átlagos látogatószáma 20 000 fő körül mozog. Azt tapasztaljuk, hogy a diák és nyugdíjas csoportok mellett egyre többen érkeznek Kiskőrösre a családjukkal, és sok esetben csak a múzeumot látogatják meg. Ezért nagyon fontos, hogy milyen kép alakul ki az ide érkezőkben, hiszen egész Kiskőrösről alkotnak így véleményt. A tavaszi bezárást követően június 20-án nyithattunk ki ismét. Talán egy nyáron sem volt még ilyen magas a látogatottságunk, június 20. és augusztus 31. között 4793 fő látogatta meg intézményünket. Ez óriási szám. Bízunk benne, hogy a belföldi turizmus erősödésének következtében a későbbiekben is hasonló adatokra számíthatunk.
Rendezvények 2020-ban
Petőfi-szilveszter (2019. december 31 – 2020. január 1.)
A hagyományos Petőfi-szilveszter 22. alkalommal rendeztük meg. A Petőfivel azonos napon született egyévesek idén a múzeum galériáján kapták meg Kiskőrös Város ajándékát, a nevükre kiállított, sorszámozott, emléklappal ellátott Petőfi Sándor összes költeményeit. Idén 6 szülőpár jelezte, hogy személyesen veszik át a köteteket. Január folyamán a múzeum munkatársai 104 kisgyermek részére juttatták el az ajándékot. Az átadás után Babucsikné Zeikfalvy Anna grafikusművész nyitotta meg a nemzetközi képzőművészeti tábor alkotásaiból összeállított időszaki tárlatot.
A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum rendelkezik Magyarország legnagyobb kortárs képzőművészeti gyűjteményével. A csaknem félezer darabos kollekcióban száznál is több alkotó munkáit őrizzük. E kiemelkedő értékből – polgármesteri serleges fogadalom alapján – elkészült egy gondosan összeállított művészkatalógus, amit a szilveszterre ellátogató képzőművészek személyesen vehettek át Domonyi László polgármestertől.
Rendhagyó módon délutánra került át a szülőház előtti megemlékezés azért, hogy a színházi előadást megtekintő helyi közönség is részt tudjon rajta venni. Sajnos, kevesen csatlakoztak, ami arra késztet, hogy átgondoljuk a múzeum kommunikációját, és megtaláljuk a módját annak, hogy a helyieket is jobban megszólítsuk. A Szilveszter Társulat ebben az évben Ray Cooney: Család ellen nincs orvosság című vígjátékával készült. Az emlékbeszédet Székely Gábortól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma régészeti és magyarságkutatási referensétől hallottuk. Polgármester úr serleges fogadalomtételként a szülőház járdájának felújítására tett ígéretet.
Az ünnepi vacsora a Szarvas fogadóban zajlott, éjfélkor a szülőház előtt koccintottunk Petőfi Sándor születése és az újév tiszteletére. Az evangélikus templomban Lupták György esperes úr újévkezdő áldását adta a jelenlévőkre, és mindenki megtekinthette a költő eredeti keresztelési bejegyzését.
A Magyar Kultúra Napja (január 22.)
A Magyar Kultúra Napját a korábbi évekhez hasonlóan közösen szerveztük meg a SZÓ-LA-M Alapfokú Művészeti Iskolával, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárral és a Petőfi Sándor Művelődési Központtal. A helyi kulturális intézmények ilyen jellegű összefogása példaértékű, erre a jövőben is törekednünk kell. A programot kiállítás-megnyitó és komolyzenei koncert alkotta.
Múzeumunk vendége Csörsz Rumen István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. A kutató szakterülete a régi magyar énekelt költészet, a 18–19. századi közköltészet variálódása, a közép-európai metrikai és dallamrendszerek. Előadásának címe: Cimbalomtól Pönögéig.
A gondolatmenet a vitathatatlan géniusz, Petőfi Sándor szórakoztató műfajú bordalainak irodalmi előzményeit vázolta föl. Rámutatott, hogy az a dalköltészeti hangnem, amelyet Petőfinél oly egyéninek érzünk, valójában az előző nemzedékek kezén is sokat csiszolódott. Formálta ezt a közköltészeti eredetű hagyományt a 19. század legelején Csokonai Vitéz Mihály és barátja, az idén 200 éve elhunyt Pálóczi Horváth Ádám, Fazekas Mihály, majd a reformkor népies dalköltői, köztük Czuczor Gergely, sőt az ifjú Tompa Mihály és Arany János is. Az előadás címében szereplő Cimbalom Petőfi Sándor példaképe, a sokféle hangnemben alkotó Csokonai Vitéz Mihály írói álneve volt, akitől a Pönögei Kis Pál néven is alkotó városunk szülötte sokat merített. Nagy költőink tehát abban az időszakban is tanultak egymástól, átvettek témákat, rímeket, formákat, ismerték más országok alkotóinak munkásságát, amit szintén felhasználtak saját műveikhez.
A rendhagyó irodalomórán természetesen nemzeti fohászunkról, a Himnuszról is esett szó egészen más összefüggésben, mint ahogyan azt korábban megszokhattuk. Csörsz Rumen István rávilágított arra, hogy Erkel Ferenc gyönyörű zenéje előtt a 130. Genfi zsoltár vidámabb dallamára énekelhették, ami ellensúlyozta a vers komor hangulatát, és ha számításba vesszük, hogy ekkor van boráldó Szent Vince napja is, akkor egészen más kontextusba kerül a szöveg.
Az előadó az általa felidézett verseket énekelve, gitárral kísérve adta elő, ami így visszarepítette a közel 60 főnyi érdeklődőt a 18–19. századba a dalköltők világába.
Költészet Napja (április 11.)
A Magyar Költészet Napját április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanárai, diákjai, valamint a verskedvelő kiskőrösiek 2010 óta egész napos versmondással, felolvasással tisztelegtek a vers ünnepe előtt. Ebben az évben a megszokottaktól eltérően a múzeum munkatársai azt kérték, hogy a versmondók virtuálisan vegyenek részt az online térbe költözött rendezvényen. Készítsenek magukról felvételt Petőfi Sándor, József Attila vagy az évfordulós Szabó Lőrinc versének szavalás közben, és töltsék fel a Facebookra. Huszonöt versvideó érkezett, a résztvevők szebbnél szebb szavalatokkal örvendeztették meg a hallgatóságot a felhívásban szereplő költők verseivel, de elhangzott Wass Albert, Szép Ernő, Supka Éva egy-egy költeménye is, valamint a januárban 400 éve született Zrínyi Miklós 3 epigrammáját is meghallgathattuk.
A legtöbb like-ot Turán Fanni kapta, aki a Búcsú a színészettől című Petőfi-verset szavalta. A győztes a múzeum legújabb kiadványát, az Ihletőnk: Petőfi című kötetet kapta ajándékba. Nagy öröm, hogy a feltöltött versvideókat azóta is sokan nézik, hallgatják, kedvelik, ami visszaigazolás arra, hogy a költészetre mindig, minden körülmények között szükség van. A múzeum munkatársai Reményik Sándor:A sírtól a bölcsőig című költeményét juttatták el több postaládába, ezzel a további versolvasásra buzdítva a kiskőrösieket.
Közösségek hete (április)
A járványügyi helyzet miatt nem csatlakozhattunk a Tájházak Napja rendezvénysorozathoz, aminek az országos, központi megnyitó ünnepsége az előző évben a Szlovák Tájházban volt, és amit az M1 élőben is közvetített. Eleget tettünk viszont a szervezők kérésének, és a tájházban felállítottuk a májusfát.
Petőfi Sándor halálának évfordulója (július 31.)
A költő halálának évfordulójáról a megszokottól eltérően egy versszínházi előadással emlékeztünk. A Feleségek felesége című összeállításban Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek keltették életre Szendrey Júliát és Petőfi Sándort, a korabeli énekeket, Júlia saját szerzeményeit Csörsz Rumen István régizenész szólaltatta meg. A jelmezes összeállítás alapját Júlia naplórészletei, levelei és versei adták, amikhez csatlakoztak Petőfi Úti leveleinek részletei és feleségéhez írt költeményei, kortársak feljegyzései, korabeli újságcikkek és kordokumentumok.
Ahogy Polgármester úr a beszédében is hangsúlyozta, rengeteg sztereotípia él bennünk városunk szülöttéről. Az előadás ezt a képet árnyalta, a lángoszlop, a költőóriás megcsontosodott alakja mellé odaillesztette a gyengéd férj szerepét is. Júlia sorsán keresztül megismertük kettejük szerelmének történetét, Petőfi halálának körülményeit, kényszerű elválásuk következményeit, Júlia későbbi, tragikus életét és halálát.
Nemzetiségi tábor (augusztus)
Augusztusban a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat gyermektáborának adott otthont a Szlovák Tájház, ahol a résztvevő gyerekek megismerkedhettek őseik tárgyi kultúrájával, viseletével, énekeivel, táplálkozási szokásaival, és néhány szót is megtanultak szlovákul.
Hagyományaink vendégségben (szeptember)
A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban szeptember 5-én nemzetiségi tájházak mutatkoztak be, amire a kiskőrösi Szlovák Tájház is meghívást kapott. Szerencsétlen módon a program egybeesett a kiskőrösi szüreti mulatsággal, így a múzeumban nem tartottuk meg a szokásos kézműves alkotóudvart. A Skanzenben Kiskőrös hagyományos ételekkel, viseletbemutatóval egybekötött előadással, és a helyi ruházatot és hímzésmintákat feldolgozó múzeumpedagógiai programmal mutatkozott be. A rendezvényen a múzeumi önkéntesek segítsége nélkül nem tudtunk volna részt venni.
Megemlékezés az Aradi vértanúk haláláról (október 6.)
Október 6-án hagyományos módon emlékeztünk meg az aradi vértanúk halálának 171. évfordulójáról. A KSZC Kiskőrösi Wattay Technikum diákjai ismét megható, az esemény jellegének és súlyának megfelelő emlékműsort adtak elő. Felkészítő tanáruk Májer-Gubán Dóra Rita és Kardos Bence volt. Az emlékbeszédet Dr. Csikány Tamás egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektor-helyettesétől hallottuk. A korlátozások miatt szűkkörű beszélgetésre volt lehetőség a néprajzi látványtárban, ahol Csikány Tamás történész professzor Krámer Iván magángyűjtővel informális módon áttekintette a szabadságharc eddig megjelent szakirodalmát.
Ünnepség Petőfi Sándor szülőháza megnyitásának 140. évfordulója alkalmából
A Petőfi Sándor szülőházát, Magyarország első irodalmi emlékházát 1880. október 17-én nyitotta meg Jókai Mór a látogatók számára. Ezt a 140 évvel ezelőtt történt eseményt Kiskőrös, valamint a Petőfi Sülőház és Emlékmúzeum a lakosság és a szakmai érdeklődők részvételével ünnepelte meg azzal a szándékkal, hogy egyben előkészítése is lehessen a Petőfi születésének 200. évfordulójára tervezett emlékévnek.
A 11 órakor kezdődő megemlékezésen Kiskőrös Város Fúvószenakara előadásában, Sipos Béla karnagy vezényletével hangzott el a Himnusz. Jókai Mór eredeti megnyitó beszéde teljes szövegét Turek Miklós színművész tolmácsolásában hallhattuk, ami megadta az ünnepség bensőséges hangulatát. Ezt követően Domonyi László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy a szülőváros mindenkori, és egyik legfontosabb feladata a szülőház féltő vigyázása és a Petőfi-kultusz további ápolása. Devecseri Gábor szülőházról írt versét a KEVI Petőfi Sándor Általános Iskola két diákja, Mészáros Katica és Katona Imre szavalta el, felkészítő tanáruk Romfáné Flaisz Anita volt. Az ünnepség szónokaként Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója megemlékezett a ház történetéről és Kiskőrös tudatos kultuszteremtő és kultuszápoló munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő Petőfi 200 emlékév olyan lesz, amilyennek a kiskőrösiek is teszik, és a szülővárosnak óriási felelőssége van abban, hogy mi marad az emlékév rendezvényei, megvalósult építészeti emlékei és fejlesztései után. Kiss József:A Petőfi-ház című versét Turek Miklós szavalta el, végül Albert Józseftől hallhattunk megzenésített Petőfi-verseket tárogatón. A Szózat ismét Kiskőrös Város Fúvószenakara előadásában hangzott el.
A múzeum munkatársai minden jelenlévőnek egy emléklappal kedveskedtek.
Ugyanezen a napon, 2020. október 17-én, a szülőház megnyitásának 140. évfordulója alkalmából ünnepélyesen is megalakult a Kiskőrös Petőfi 200 Emlékbizottság. A Vinum Hotel és Étteremben országos sajtótájékoztatóra került sor, valamint Domonyi László átadta a bizottsági tagoknak a megbízólevelüket és az emléklapot.
Az emlékbizottság feladata lesz a bicentenáriumi év programjainak, fejlesztéseinek kidolgozása és megvalósítása, ami csak úgy lehetséges, hogy együttműködő partnerekként bevonjuk a helyi intézményeket, vállalkozásokat, magánembereket annak érdekében, hogy a rendezvények minél szélesebb kör érdeklődésének megfeleljenek és a szülőváros méltó módon tiszteleghessen Petőfi előtt.
Képek: VIRA Archív – Kincses Szilvi
