Kiskőrös nevezetességeit bemutató mesekönyv készül Kutyifa Anikó tollából. 

Már kisgyermekkortól kezdve mindenki tudja, hogy egy mese kezdődik amikor azt hallja, hogy „Egyszer volt, hol nem volt…”, vagy „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy…”. És akadnak olyan felnőttek is, jómagamat is beleértve, akik féltve őrizgetik egykori kedvenc mesekönyvüket a könyvespolcon, hogy saját gyermekeiknek is el tudják majd olvasni azokat a történeteket belőle, amiken ők nőttek fel, és a mai napig megmelengetik szívüket. Esetleg már át is adták ezt a családi ereklyét az utódoknak, további őrizgetésre. Hiszen nem csak a szokások, titkos családi receptek, trükkök öröklődhetnek tovább egy családon belül, hanem akár, egy “rongyosra” lapozott, megviselt, megsárgult lapú mesekönyv is. 

Ma már köztudott, hogy nem mindegy, milyen formában kapja meg a gyermek a mesét.
-Hirdetés-

A gyermek számára a korai olvasmányélmények formája a legfontosabb tapasztalati forrás a bontakozó írásbeliséghez. Azok a gyermekek, akiknek sokszor olvastak otthon, hamar megértik, hogy a nyomtatott szöveg jelentést hordoz, és viszonylag könnyen tanulnak meg olvasni, amikor iskolába kerülnek. A fejlődéslélektannal foglalkozó szakemberek egyértelművé teszik, hogy a kisgyermek szellemi, mentális, érzelmi fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a mese hallgatásának a képi szimbolikus világ kialakulásához és további fejlődéséhez.

Április 2-án a gyermekkönyvek nemzetközi napját tartjuk. Ez alkalmából beszélgettem Kutyifa Anikó kiskőrösi írónővel, aki egy nagyon különleges mesekönyv írásába kezdett. Hogy miért lesz különleges az elkészült mű? A válaszokból megtudhatjuk. 

Honnan jött a felkérés, honnan szereztél tudomást erről a projektről?

Az ötlet Kovácsné Margótól származik, akivel kollégák voltunk a Bem József Általános Iskolában, réges-régen egy messzi-messzi galaxisban. Ő szólt nekem, hogy Győrben és Szombathelyen kiadtak egy mesekönyvet, amelyek a helyi nevezetességeket mutatják be. A Vas megyei kiadvány főszereplője Fülöp, a címerben „lakó” strucc. Ez adta az ötletet Margónak, hogy a kiskőrösi mesekönyv főhőse lehetne a mi címerünkben „lakó” szarvas.

Turán Istvánné Margó azonnal a kezdeményezés mellé állt. Azóta is szívügyük a születendő kötet. Szedmák Tamás alpolgármester is nagy örömmel fogadta a terveket, és támogatásáról biztosított.

Mivel a Napi felhő című könyvemet, és az eddig online megjelenő meséimet a húgom, Kutyifa Ágnes illusztrálta, számomra nem volt kérdés, hogy ebben a mesekönyvben is együtt dolgozzunk. Örömmel vállalta, így közösen fogtunk bele a projektbe.

Kutyifa Anikó (balra) és húga, Kutyifa Ágnes (jobbra)
Milyen lesz a Kiskőröst bemutató új mesekönyv? Mi a története? Mit lehet róla előzetesen tudni? 

Főhőse Szeder, a címerünk szarvasa, akivel akkor találja magát szembe a 3. b osztály négy diákja, amikor Éva nénivel, az osztályfőnökükkel augusztusban – egy kis közösségformáló programként – városismereti kiránduláson vesznek részt.

Zoé és Soma, a főszereplő ikerpár és legjobb barátaik, Dorka és Peti hosszú, hosszú idő óta először veszik észre a címerben unatkozó Szedert. A következő pillanatban már ott áll mellettük az ifjú szarvas, hogy ő is kiránduljon egyet a 3.b-vel. Ám a – mintegy – véletlenül levarázsolt címerállatot, sem Kiskőrös népe, sem az osztály nem látja. Csak a négy jó barát. Ez nagyszerű kalamajkák hosszú sorát indítja el. 

Zoé -az egyik főhős- és Szeder -a címerből kilépő szarvas- illusztrációja
Mikorra várható a mesekönyv debütálása?

A tervek szerint 2022 tavaszán jelenik majd meg a könyv. Így, amikor fél évvel később, 2022. szeptember 1-én a Petőfi 200 emlékév rendezvényei indulnak Kiskőrösön, már kezükbe vehetik az érdeklődők.

Kapcsolódó cikk
A Szülőház megnyitásának 140. évfordulójára emlékezett a város – megalakult a Kiskőrös Petőfi 200 Emlékbizottság
A Szülőház megnyitásának 140. évfordulójára emlékezett a város – megalakult a Kiskőrös Petőfi 200 Emlékbizottság
Kiskőrös Város Önkormányzata, az Országos Petőfi Sándor Társaság és a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum szervezésében, szombaton délelőtt 11 órai kezdettel...

Mennyivel másabb egy mesét írni, mint bármilyen más könyvet? Hogyan készülsz a mese megírására, honnan gyűjtesz ihletet, mi lesz a folyamata?

Bevallom, nem teljesen új terület számomra a meseírás. Az elmúlt hat évben, szintén a húgommal – Gigivel közösen – egy ifjúsági regényen dolgoztunk, ami reményeink szerint ez év május végén fog megjelenni a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában.

Zuriról, a bátor kis azuritról szól, akinek nemcsak népe történetének legnagyobb kihívásával kell szembenéznie, de barátaival együtt segítenie kell Bertalan varangynak – a helyi Don Corleonénak számító kapuőrnek –, hogy Herold, a nagyravágyó hód, ne vegye át a hatalmat a tópart felett….

Különösen kedves dolog számomra a meseírás. Az elmúlt években többször írtam másoknak, barátnőm-, és kollégáim gyermekeinek kérésére. Sőt már esküvői bábjátékhoz is írtam népmesét.

A Kiskőrös városát bemutató mesekönyv elkezdése előtt Gigivel végigjártuk azokat a nevezetes helyszíneket, amelyek listáját Turán István helytörténész bocsátotta a rendelkezésünkre. Egy jókora mappával a kezünkben fagytunk kockára a főtéri térköveken, amíg nézelődtünk, és írtuk a papírra minden gondolatunkat, ami az épületek, szobrok kapcsán az eszünkbe jutott.

Az igazán nagyok – mint legnagyobb kortárs példaképem, Berg Judit –, azt írta egy interjújában, hogy az első Rumini köteteknél, még csak leült és írt. Ma már először van készen a koncepció, és utána ül le írni. Számomra a Zuri volt az első ilyen tapasztalat. Csak néhány koncepciófoszlány volt meg, amikor hat éve írni kezdtem. Szeder története egy kicsit jobban összeállt már a fejünkben.
Általában párhuzamosan dolgozunk Gigivel, és sokszor az illusztrációk rajzolása által születnek ötletei, amit aztán beleforgatunk a történetbe. Biztos vagyok benne, hogy most is menet közben fog igazán formálódni a kézirat. 

Ez egy kalandos és izgalmas mese lesz Kiskőrösről,
de nem csak kiskőrösi gyerekeknek.

Április 2.- A gyermekkönyvek nemzetközi napja

1967 óta tartják a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) szervezésében, Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján. Célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, s hogy a gyerekek magas színvonalú könyvekhez jussanak, különösen a fejlődő világban. 

Kiemelt kép: illusztráció