„Keresztek útján” – Út menti keresztek mint a keceli népi vallásosság jelképei

 A korábbi évszázadokban elterjedt szokás volt, hogy a községekbe vezető utak mentén, az útkereszteződésekbe feszületet állítottak.

-Hirdetés-

Eleinte fakeresztre fából faragott vagy lemezből formázott korpuszt készítettek.

A XIX. század második felétől a kőkeresztekre öntött bronz vagy vas korpuszok kerültek.

Kecel népessége újratelepítésénél fogva alapvetően római katolikus vallású.

Az út menti keresztek állításának sok évszázados hagyománya volt a katolikusok körében, amelyek a nép hitének megtestesült szimbólumai.

A legújabb kort Kecel bel- és külterületén 19 kereszt érte meg. A legrégebbiek az 1830-50-es évekből származnak.

Az értéket javasolta: Filus Attiláné

Az út menti keresztek állításának sok évszázados hagyománya volt a katolikusok körében
Falusi (Filus) Mihály munkássága 1899-1973

A falu plébánosa, Kurcz Adolf figyelt fel elsőként a tehetséges, jól rajzoló keceli fiúra, Filus Mihályra, és tovább taníttatta.

Elemi iskolája után kőműves inas volt, majd sírkövet készítő iparos segédmunkás Kiskunhalason, egy sírkövesnél.

1923-ban kőfaragó munkát vállalt Budapesten, a Bajza utcai Epreskertben. Ekkor találkozott Bory Jenővel, a Képzőművészeti Főiskola tanárával, aki tanítványául fogadta, s így 1924-27 között szobrászatot tanult a fővárosban.

Falusi (Filus) Mihály a hajdani keceli művészek közül valószínűleg az egyetlen akadémikus végzettségű szobrász.

Életműve nem csak lokális, hiszen keceli alkotásain kívül az országban több helyen számos köztéri szobor, síremlék és középületet díszítő szobra tanúskodik művészetéről.

Az értéket javasolta: Filus Attiláné

Falusi Mihály
Boros Ilona tanító, rajztanár, textiltervező iparművész pedagógiai és művészeti tevékenysége

Boros Ilona Kecskeméten született 1938-ban. 1957-től Kecelen tanított alsó tagozatos tanítóként, majd szakfelügyelője, Gaál Sándor biztatására elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát, így rajz-földrajz szakos tanár lett. Felső tagozatban rajzot tanított, s negyedszázadon át vezette az iskola képzőművészeti szakkörét, ahol diákjaival a batikolás mellett festettek, agyagoztak, gyapjút fontak, nemezeltek, szőttek, az iskola több tantermének falát színes „festményeikkel” díszítették.

A tanítás mellett maga is rajzolt, festett. Ma már textiltervező iparművész.

Munkássága túlnő a település, a megye, sőt az ország határain is kiállításai, művészeti munkája elismeréseként.

Az értéket javasolta: Kovács Anna Katalin

B. Boros Ilona (VIRA.HU archív fotó) 
Kapcsolódó cikk
A Keceli Értéktár kulturális örökségei
A Keceli Értéktár kulturális örökségei
Kulturális örökségek   Polgár Zoltán gyűjteménye – I. és II. világháborús, 1956-os hadtörténeti tevékenysége Polgár Zoltán több mint 35 éve...

Forrás: Keceli hírek
A kiemelt képen B. Boros Ilona fonalakkal festett faliképei láthatók 

MEGOSZTÁS
Írta: vira