2025. október 14-én Izsákon a Művelődési házban meghívott előadókkal tartott tájékoztatót az Izsáki Hegyközség a szőlőtermesztőknek a szőlő aranyszínű sárgaság megbetegedéssel kapcsolatban. A rendezvény nagy érdeklődést kapott, a helyi és környékbeli gazdák közül több mint 100-an jöttek el és vettek részt a programban.
Bevezetőben Knábel László hegybíró kiemelte, hogy az elmúlt hetek média megjelenései között nehéz eligazodni és a mai rendezvény célja az, hogy a gazdák tisztán lássanak abban, hogy milyen fontos szerepük van a szőlőtermesztés megmentésében.
Elsőként Dr Németh Krisztina a MATE kecskeméti kutatóállomásának tudományos munkatársa tartott előadást, amelynek első részében a kabócákról és a járványszerű megbetegedésben játszott szerepükről kaptak tájékoztatást a megjelentek. A szőlőben fellelhető számos kabóca fajta, amelyeknek a szőlőtermesztés szempontjából különféle szerepük van.
Míg egyesek tápnövénye vagy esetleges tápnövénye a szőlő a legtöbb fajta csak jelen van a szőlőültetvényekben vagy a közvetlen környezetükben. A szőlőtermesztés szempontjából azokat a kabócákat kell jobban megismerni, amelyek lehetséges vektorként részt vesznek a betegségek terjesztésében. Legfőbb figyelmet az amerikai szőlőkabócára kell fordítani, mivel szívogatásával a fertőzött növényekből a fitoplazmával fertőzött növényi nedveket saját szervezetükben tárolják, ahol az szaporodni, fertőzni képes . A betegséget egyik tőkéről a másikra áthordva jelentős szerepet játszanak a járványszerű terjedésben.
Az előadás második részében az aranyszínű sárgaság, mint betegség került górcső alá. A fitoplazmás betegség jelenleg nem gyógyítható és mindenképpen a tőkék pusztulásával jár. Kiemelt fontosságú a fertőzött tőkék felismerése a tünetek alapján. Sajnos a szőlőfajták egymástól eltérő tüneteket is mutathatnak. Míg egyes tőkéken a betegség egyértelműen tipikus tüneteket produkál más fajtákról már csak akkor állapítható meg a megbetegedés, amikor már jelentős mértékű a leromlás. Kiemelt fontosságú hogy a térségben egyik legelterjedtebb fajta a Bianca, szinte semmilyen tünetet nem mutat a betegség kezdeti fázisában, ami nagyban megnehezíti a védekezést.
Fontos szerepe van az ültetvények stressztűrő képességének javítása. Különféle kezelésekkel javítani lehet a szőlőtőkék ellenálló képességét vagy csak a levéllemezek megvastagításával, a rovarkártétel csökkentése is alkalmas lehet a járványszerű megbetegedés megakadályozására.
Második előadóként Zsolnay Balázs kapott szót, aki a Soproni borvidéken dolgozik így, első kézből adott hiteles tájékoztatást a járványos megbetegedések okozta károkról. Elmondta, hogy gyakorlatilag a Zalai borvidék 70 %-a Soproni és Kőszegi borvidék 50 %-a súlyosan érintett az aranyszínű sárgaság megbetegedésben. Komplett ültetvényrendszerek kerülnek a kivágás sorsára veszélyeztetve az ott élők megélhetését.
Legfontosabb feladatnak az ültetvények ismeretét jelölte meg, amelyben a gazdák szerepe kiemelkedő. A hatósági intézkedések, mint például az elrendelt szemlék hatásosak lehetnek, de az ültetvény gazdáinál senki sem ismerheti jobban a tőkéket. Külföldi példákat is hozott, olyan szőlőtermesztő országokból, ahol a betegség régóta jelen van és a gazdák együtt élnek a problémával. Olaszországban, Franciaországban hatóságilag elrendelt permetezésekkel védekeznek a kabócák ellen, amellyel megakadályozzák a betegség terjedését. Ausztriában a fertőzött tőkék kivágására és megsemmisítésére helyezik a hangsúlyt.
Megoldásként a tél végi olajos lemosó permetezést, a vegetációs időszakban évente 2-3-szor elvégzett megfigyelésen alapuló rovarölőszeres kezelést és a nyár végétől a tünetek megjelenésekor végzett ültetvényszemléket jelölte meg. A fertőzött tőkéket gyökerestül el kell távolítani a szőlőből és égetéssel megsemmisíteni.
Végül Hetényi József ballószögi szőlőtermesztő és szaporítóanyag előállító kapott szót, aki már a saját tapasztalatait mondta el a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Mint törzsültetvény tulajdonos évente rendszeresen ellenőrzi az ültetvényeit, a NÉBIH és az egyik ellenőrzés során találtak több fajtánál is fertőzött tőkéket a területein. A detektál tőkéket megjelölték és elrendelték a tőkék égetéssel történő megjelölését, illetve végrehajtották az ilyenkor szükséges zárlat elrendelését, amelyről a társhatóságokat és a területi önkormányzatot is értesítették. Az intézkedést utóellenőrzés és újabb teljes területbejárással egybekötött szemle követte és megállapították, hogy a továbbfertőzést megakadályozták a zárlatot feloldották.
Hetényi József felvetette, hogy több gyakorlati szempontból is érdemes megvizsgálni a betegség terjedését és az arra hozott intézkedéseket. A szőlőtermesztők jelentős része az AKG programban vesz részt, ahol szigorú megkötés van a felhasználható rovarölő szerek tekintetében. Szükséges bizonyos hatóanyag csoportok engedélyezése a hatékony védekezésben, mert egyébként nem marad megfelelő eszköz a szőlőtermesztők kezében a kabóca elleni küzdelemhez. Hasonló gyakorlati probléma az AKG program résztvevői esetében a minimális tőszám beállottság követelményének teljesítése. Mivel a betegség terjedése és a fertőzött tőkék megsemmisítése egyben azt is jelentheti, hogy az érintett szőlőtermesztő nem tudja teljesíteni a szükséges 85%-os minimum tőkebeállottságot. Ami automatikusan a programból való kizárást vonza maga után így nem kis támogatástól esik el a gazda.
A tájékoztató során a gazdák egymás közt és az előadásokkal kapcsolatosan is sok kérdést vetettek fel, de abban teljes egyetértés alakult ki, hogy az ültetvényeik védelmében közösen kell cselekedniük a megfigyeléstől a kabóca elleni védekezésig.
Fotógaléria:
