A jelenlegi információk szerint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban megszűnhetnek a ma ismert, különálló operatív programok, és helyüket egy jóval központosítottabb, országonként összeállított fejlesztési rendszer veheti át. A tervezet alapjaiban változtathatja meg azt is, hogyan jutnak majd uniós forrásokhoz a magyar önkormányzatok, vállalkozások és intézmények.
Magyarország számára ugyanakkor a legfontosabb kérdés az lehet, hogyan alakul majd a hazai pályázati rendszer. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis nem külön „TOP-os” vagy „GINOP-os” pályázatok jelenhetnek meg, hanem a magyar kormány egy nagy nemzeti fejlesztési terv keretében oszthatja szét a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nagyobb rugalmasságot adhat a tagállamoknak, ugyanakkor sokak szerint növelheti a központosítást is.
A jelenlegi rendszerben külön operatív programok működnek: a TOP Plusz az önkormányzati és területfejlesztési beruházásokat támogatja, a GINOP Plusz a vállalkozásfejlesztést, a KEHOP Plusz az energetikai és környezetvédelmi projekteket, míg más programok az oktatásra, közlekedésre vagy a digitális átállásra koncentrálnak. A brüsszeli elképzelések szerint azonban a következő ciklusban ezek jelentős részét egyetlen nagy nemzeti fejlesztési tervbe vonhatják össze.
Az Európai Bizottság célja az egyszerűsítés. A mostani rendszer rendkívül összetett, lassú és nehezen módosítható. Brüsszel szerint egy egységesebb struktúrával gyorsabban lehetne reagálni a gazdasági válságokra, energiapiaci problémákra vagy akár geopolitikai kihívásokra. Az EU ugyanis egyre inkább úgy tekint a költségvetésére, mint stratégiai eszközre: nem pusztán támogatásokat akar osztani, hanem versenyképességet, technológiai önállóságot és biztonságot építene.
A készülő költségvetés egyik legfontosabb prioritása az európai gazdaság megerősítése.
Kiemelt támogatási terület maradhat az innováció, a kutatás-fejlesztés, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az energiafüggetlenség. Jelentős források irányulhatnak az energiahatékonysági beruházásokra, az ipari technológiaváltásra, az elektromos hálózatok fejlesztésére és a vízgazdálkodásra is.
Az új költségvetési filozófia mögött részben az ukrajnai háború és az európai gazdaság romló versenyképessége áll. Az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt helyez a stratégiai iparágak támogatására, a hadiipari együttműködésekre és a kritikus infrastruktúrák védelmére is. A következő ciklusban várhatóan sokkal több pénz jut majd olyan fejlesztésekre, amelyek közvetlenül szolgálják Európa gazdasági és politikai ellenállóképességét.
Brüsszelben emiatt már most komoly vita zajlik. Több régió, önkormányzati érdekképviselet és európai parlamenti képviselő attól tart, hogy az új rendszerben a helyi szereplők kisebb beleszólást kapnak a fejlesztési irányokba. Többen azt is kritizálják, hogy a hagyományos kohéziós politika – amely évtizedeken át a leszakadó régiók felzárkóztatását szolgálta – háttérbe szorulhat a versenyképességi és geopolitikai célok mögött.
A jelenlegi tervek alapján azonban továbbra is jelentős támogatások érkezhetnek olyan területekre, amelyek Magyarország számára is fontosak lehetnek. Ide tartozhatnak az önkormányzati energetikai korszerűsítések, a vízmegtartó beruházások, a vidéki infrastruktúra fejlesztése, az ipari parkok modernizációja, a digitális közszolgáltatások, az oktatási intézmények fejlesztése, valamint a kis- és középvállalkozások technológiai beruházásai.
A következő két év meghatározó lehet az Európai Unió jövője szempontjából. A 2028–2034-es költségvetésről még zajlanak a tárgyalások, így a rendszer részletei változhatnak, de egy dolog már most látható: az EU fejlesztéspolitikája új korszakba léphet, amelyben a hagyományos támogatási logika helyét egy sokkal stratégiaibb, központilag koordináltabb megközelítés veheti át.
