Az év végéhez közeledve mindannyian számot vetünk az elmúlt esztendő történéseiről. Ahogy egyéni életünket átgondoljuk, úgy a szűkebb környezetünk problémái, közös sikerei is eszünkbe jutnak.
Picard Tünde, a Tabdi Faluház vezetője is beszámolt a 2020-as esztendő eseményeiről.
A Tabdi faluház nagy terveket szőtt a 2020-as évhez, mivel ekkor ünnepelte községünk, fennállásának 70. évfordulóját. Egész évre az egyesületek, intézmények bemutatását terveztük, ebben az ünnepkörben rendeztük volna a hagyományos Falunapot, Szüreti Napot és Adventi Estéket. A rendezvénysorozatot a Tabdi Amatőr Színjátszók nyitották meg január 11-én, Színház az egész színház című legújabb darabjukkal, az előadást egy kiállítás követte, hiszen a színjátszók 2020-ban lettek 20 évesek. Képekkel, cikkekkel, díjakkal tarkított kiállítást tekinthettek meg az érdeklődök.
A következő állomásunk a nagy múltra visszatekintő Szent Erzsébet Római Katolikus Templomunk hitéletének bemutatása volt. A kiállítást Lengyel Pálné segítségével hoztuk létre, s a Gospel Sasok csodálatos koncertjével nyitottunk meg március 6-án.
Ezek után sajnos a szigorítások miatt a faluházak, művelődési házak, vagyis minden kultúrát közvetítő intézménynek be kellett zárnia. Elkeserítő volt a helyzet, a szabadságok fogytak, a munkánkat nem végezhettük. Sok kollégával beszélgettem, minden fantáziánkra szükség volt, hogy dolgozhassunk és kapcsolatban maradhassunk a közösségünkkel. Volt, aki maszkot varrt, felújította, kitakarította a helyi tájházat, múzeumot vagy online játékokra invitált. Én elkezdtem írni egy mesét, ahova rajzokat vártam az olvasóktól, rendszereztem a helytörténetünket, leválogattam a könyveket, majd a Faluház környezetét tettem szebbé, lefestve a padokat, kopjafát.
Legelső rendezvényünk a karantén után Trianon megemlékezése, amit 3 nap alatt szerveztünk meg.
Szép lassan megnyithattunk. Először a szabadban lévő programokra koncentráltunk. Így jött az ötlet a Juniális megszervezésére a helyi közösség segítségével: főzőverseny, amihez az önkormányzat ingyen biztosította a húst, a lovas kör és a helyi Off Road klub ingyen vitte a jelenlévőket, a faluból Picard Endre artista szórakoztatta a gyerekeket. Tabdi kézművesei tartottak foglalkozást a nézelődőknek, volt foci, tollaslabda, röplabda. Nem tudtam, milyen lesz a rendezvény fogadtatása, vagy kevesen leszünk, mert a félelem megmaradt, vagy tele lesz a futballpálya. Szerencsére az utóbbi történt, az emberek vágytak a közösségre, társaságra. A rossz idő ellenére egy igazi hagyományos Juniális jött létre, ahol újra megmutatkozott Tabdi összetartó ereje.
A nyári időszakban el kezdtünk táborokat szervezni a gyerekeknek, kirándulásokat, ahol megismerhették, környezetüket, kézműves foglalkozásokat, ahol bővíthették tudásukat.
Félve, de a Szüreti Napunk rendezését is megkezdtük. Bizonytalanok voltunk, de szükségünk volt, a hitre, hogy minden visszatérhet a maga medrébe. A fiatalok, idősebbek, esténként táncot tanultak, megkezdődtek a hagyományos szüreti műsor próbái. Leszerveztük a fellépőket, lovasokat, traktor felvonulást. Sajnos a vírus közbeszólt, biztonságosabbnak láttuk a szüreti napunk elhalasztását. Szüreti Nap helyett egy Tabdi 70. évfordulóára megemlékező rendezvénynapot tartottunk, hagyományos ökumenikus istentisztelettel,felújított intézményeink átadásával. Megnyitottuk két hetes kiállításunkat, ami Tabdi 70 évét hívatott bemutatni, mindezeket a szigorú egészségügyi szabályok betartása mellett.
Ősszel részt vettünk a Könyvtári heteken, ahol megint a gyerekeknek szerveztünk programokat. A Tabdi 70 éve kiállításunkon interaktív órák keretében mutattuk be a gyerekeknek a rég használt tárgyakat, hogyan főztek, vasaltak áram nélkül. Igazán érdekes időutazásban vehettünk részt, jó volt érezni a felfedezés és rácsodálkozás örömét, amit a gyerekekkel élhettem meg. Megtartottuk október 23-i ünnepségünket és a Katona József könyvtárnak köszönhetően vendégül láthattuk, egy író-olvasó estre Bosnyák Viktória írónőt. Újabb k tábort tartottunk az őszi szünetben, hogy a gyerekek kicsit kikapcsolódjanak, rongylabdáztunk, számháborúztunk, fakanál babát készítettünk, a foglalkozásokat helyi lakosok tartották, felajánlásként.
S jött az újabb karantén, ami meglátásom szerint, már nem volt olyan drasztikus, mint tavasszal. Lassan meg kellett tanulnunk a vírussal élni. A könyvtári szolgáltatást el tudtuk látni, létrehoztuk a Könyvtár Kaput, ahol kölcsönöztünk, nyomtattunk és segítettük a lakosságot. A tradicionális Adventi Estéinket, csak formájában valósítottuk meg, sajnos tartalommal nem tölthettük meg. Szerveztünk adventi ablaknyitogatót, amire lelkesen jelentkeztek a falu lakói. Kidíszítettük a község központját, ahol Horváth Dalma és Gulyás Magdolna újabb csodás adventi koszorút alkotott Tabdinak. Kissné Sinkovich Marianna megszervezte a gyertyagyújtásokat. Megépítettük a betlehemet és feldíszítettük Tabdi Óriás Karácsonyfáját.
Falu Mikulást és Idősek napját is újragondoltuk, most nem a gyerekek és nyugdíjasok jöttek hozzánk, hanem mi mentünk hozzájuk. A gyerekeknek levelet írtunk, hogy rakjanak a kapujukra egy piros táskát, vagy zsákot, amibe bele tudjuk rakni a Mikulás ajándékát. Jó volt látni a sok kis piros zsákot a falu utcáin, volt, aki még köszönő levelet is rakott a zsákjába.
Az időseknek Fábián Sándor polgármester és a képviselő testülete három fogásos ebédet készített, ami mellé egy finom üveg bort is csomagoltak. Az ajándékot, névre szólóan, utcánként szállítottunk ki a 215 nyugdíjas számára, tiszteletünk és megbecsülésünk jeleként.
Az évet visszanézve, kicsit másképp, de sikerült a hagyományokat és a híres tabdi összefogást megtartanunk, amire most nagyobb szükség volt, mint bármikor. Ez meglátszott abból, hogy az emberek nagyobb örömmel fogadták az ajándékokat. S most nem csak a személyes ajándékokra gondolok, hanem egy feldíszített betlehemre, karácsonyfára. Ezek az előző években, természetesek voltak a lakosság számára, mert az ünnep részét alkotta, de most egyfajta kiút volt a magányosságból. Ezekkel az apró gesztusokkal próbáltuk jelezni, hogy fontosak vagyunk egymásnak, s ha valaki végig sétál, a falu főutcáján érezze, hogy miatta vannak a fények, miatta legelésznek az adventi szarvasok. Így megélhetjük együtt, amit már 70 éve is érezhettek nagyszüleink, hogy Tabdi van értünk, ahogy mi vagyunk őérte.
Képek: Picard Tünde
Fotógaléria:
