2021. március 12-én alig egy órával a koszorúzás előtt még elég komolyan fújt a szél és bizony nemcsak szitált az eső. Ám a Kiskőrösi Bem József Általános Iskola nyolcadikosait, valamint Lasztovicza László igazgatót és Bella Tibor történelem szakos pedagógust az időjárás sem tudta elrettenteni, hogy tiszteletüket tegyék a város központjában lévő Bem József szobornál.

A Bem iskola tisztelettevői

-Hirdetés-

Dörmő Ádám, az iskola diákönkormányzatának elnöke, valamint Valach Norbert, Maska Máté és Kohut Zalán, 8. a osztályos tanulók, pedagógusaikkal együtt koszorút helyeztek el a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornokának mellszobránál.

Bem József, a katona

Amikor – Kossuth megbízásából – Bem József átvette az erdélyi csapatok irányítását, már minden veszni látszott. Ám olyan merészen, meglepő hadmozdulatokkal irányította a rábízott katonákat, hogy elévülhetetlen tettei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Bécs nem bírt el egyedül a magyar szabadságharc hőseivel.

Bem József A kép forrása: ng24.hu

Ez a cikk majdnem születésnapi üdvözlet is lehetne, az 1794. március 14-én, Tarnówban született lengyel és magyar szabadságharcosnak. Aki a krakkói katonai iskola elvégzése után – alig 16 évesen -, már alhadnagyként kapott Becsületrendet az 1812-es, Napóleon vezette orosz hadjáratban.

A katonaságban szerzett tapasztalatait egyetemi oktatóként is kamatoztatta, sőt egy újfajta hadiröppentyűt is tervezett.

Az 1830-31-es lengyel szabadságharcban az osztrolenkai csatában tíz ágyúval tartóztatta fel – szinte – az egész orosz hadsereget. Már a harcmezőn tábornokká léptették elő. Erre  a csatára emlékezik Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versében is:

Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,

A szabadság régi bajnoka!

Bosszúálló fénnyel jár előttünk

Osztrolenka véres csillaga.

 

Amikor azonban Varsót már nem sikerült megmenteni, Bem emigrált. Matematikát tanított, a gazdaságban dolgozott. Amikor az 1848-as forradalmi hullám elárasztani készült Európát, felajánlotta szolgálatait Kossuth Lajosnak. Mivel emigrált honfitársai nem szívlelték Bemet, Kossuth úgy döntött, inkább messzire, az erdélyi csapatok élére nevezi ki a tábornokot. Karácsonykor 13 ezer katonája úgy szabadította fel Kolozsvárt, hogy naponta 30 km-t gyalogolt. Március 15-re – Déva kivételével – Erdély megszabadult az ellenségtől. Micsoda pazar születésnapi ünneplés!

Petőfi Sándor és Bem József

1849. július 31-én, a segesvári ütközetben veszítette el városunk szülöttjét, a szárnysegédjét, Petőfi Sándort is. Ez nemcsak Kiskőrösnek, de mindkettőjüknek óriási veszteség volt. Petőfi második apjaként tekintett Bemre, aki fiaként szerette és védte a költőt. Jól tudta, hogy a heves természetű, lánglelkű ifjú milyen fontos az országunknak. Ezért Petőfi, aki az első sorban szeretett a csatába indulni, gyakran a hátsó sorokban találta magát. Mély barátságukról tudjuk, hogy franciául beszéltek egymással, sőt, néhány levél is fennmaradt az utókornak, ami az atya-fiúi kapcsolatukról mesél.

Hiába lett augusztus 9-én a magyar hadsereg főparancsnoka, a várva várt csoda nem következett be. Maga Bem, a temesvári ütközetben súlyosan megsebesült, majd Törökországba emigrált. Élete utolsó éveit a szíriai Aleppo kormányzójaként élte.

1850. december 10-én halt meg, a legenda szerint ezekkel a szavakkal az ajkán: “Lengyelország, nem én szabadítalak fel!”

Mikor 1929-ben a hamvait hazaszállították Tarnówba, a menet Kiskőrösön is megállt. A felejthetetlen tábornok ma talán a mennyei csatamezőn kvaterkázik kedves szárnysegédjével.

Isten éltessen, Bem apó! Mindent köszönünk!

A cikk forrásául szolgáltak az alábbi honlapok: rubicon.hu, ng24.hu,