A V-Híd Zrt. kivitelezésével több helyszínen párhuzamosan zajlanak a területelőkészítési, bontási és építési munkálatok a 150-es vasútvonalon.
Tavaly októberben számoltunk be arról, hogy letették az alapkövét a Budapest−Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezésnek. A munka a MÁV Zrt. 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonalát érinti, mely a X-es számú páneurópai vasúti folyosó része.
Az egyvágányú, villamosított vasútvonal idén 140 éves, utolsó felújítása az 1960-as években történt. A pálya 100 kilométer/órás sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de a közelmúltban már csak néhány szakaszon lehetett ezzel a sebességgel közlekedni, mert a vonal nagy részén 80, 60, 40, 20 vagy 10 kilométer/órás sebességkorlátozások vannak érvényben.
Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is nehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti.
A vasútvonal korszerűsítése két szakaszra osztható: a déli − Fülöpszállástól Kelebiáig tartó közel 77 kilométeres – rész fővállalkozója a magyar RM International Zrt., amelynek megbízásából a V-Híd Zrt. dolgozik alvállalkozóként.
Az átjárhatóság érdekében egységes vonatbefolyásoló rendszert építenek ki.
A felújítás után a hozzávetőleg 150 kilométer hosszú pályán a teljes szakaszon 160 kilométer/óra lesz az engedélyezési sebesség. A régi vágányokat elbontják, újjáépítik, és mellette egy teljesen új második vágányt építenek ki. A felsővezeték-hálózatot szintén elbontják, és újjáépítik.
A fentieken túl sor kerül a vonali és állomási biztosítóberendezések átépítésére és az ETCS (European Train Control System−Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer – a Szerk.) 2-es szintjének telepítésére. A rendszer elsődleges feladata a pályamenti berendezések és a vontatójármű közötti kapcsolat megvalósításával a vonatok közlekedésének felügyelete, ezáltal a vasúti forgalom biztonságának növelése, valamint a nemzetközi átjárhatóság biztosítása.
Új állomásépületeket alakítanak ki Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön és Kiskőrösön, továbbá átépítik a soroksári, kiskunhalasi és kelebiai felvételi épületeket. A vonal mentén zajvédőfalakat emelnek és P+R parkolókat alakítanak ki. A projekt részeként számos új műtárgyat is kialakítanak: elsősorban kerethidakat és peronaluljárókat.
Jelenleg is több helyszínen zajlanak a munkálatok.
A déli szakaszon már zajlanak a munkálatok, Csengődön és Kiskőrösön, valamint Kiskunhalas és Kelebia között régészeti feltárásokat folytatnak. Kiskőrösön és Csengődön elkezdődött a vasúti pálya bontása, a felsővezetéket pedig már a Csengőd−Pirtó, illetve a Kiskunhalas−Kelebia szakaszon is bontják. A biztosítóberendezési kábelek bontását Csengőd, Kiskőrös, Soltvadkert, Pirtó állomásokon végzik.
A fentiekkel párhuzamosan zajlik az alépítmény és vágány építése Kiskőrösön, továbbá a keretműtárgyak és a peronaluljáró építése. Csengőd megállóhelyen szintén megkezdődött a peronaluljáró kialakítása, a forgalmi kitérő építése, és jól haladnak a keretműtárgyak építési munkái.
Az építéshez szükséges anyagok tárolása több helyszínen történik:
- Csengődön és Kiskőrösön sín, betonalj, zúzottkő és kitérő depóniák láthatók,
- Balotaszálláson az új felsővezeték oszlopokat tárolják,
- a legnagyobb lerakatot azonban jelenleg Kisszálláson alakították ki, ahol zúzottkő-hegyekkel és betonaljakból kialakított több méter magas, és több tíz méter hosszú „folyosókkal” találkozhatunk.
A vonal két szakaszban épül, ahogy megírtuk az északi egységet kivitelező kínai cég alvállalkozóként bevonta a V-Hidat. Itt az északi, Soroksártól Fülöpszállásig tartó szakaszon is tapasztalni már bontási munkákat: több helyen hiányzik a felsővezeték, a biztosítóberendezés elbontása is megkezdődött. Látványos különbség, hogy a déli szakaszon látott hatalmas depóniákkal szemben itt építési anyagokat még nem találtunk.
Korábban a sajtó is megírta, hogy rengeteg területet kell kisajátítania a beruházónak, és hogy ez az igen időigényes folyamat csak az északi szakaszon, Pest megyében kezdődött meg. Érdekes volt ennek ellenére azt látni, hogy a munka a déli szakaszon jóval előrébb jár már. Bízunk benne, hogy a beruházó időben tudja majd biztosítani a szükséges területeket a kivitelező számára, mert a déli magyarországi szakaszon láthatóan felkészült a kivitelező a munkára.
A beruházás során kiemelt figyelmet kap a természet védelme. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai rendszeresen ellenőrzik a kivitelezés helyszínét és az ő közreműködésükkel zajlik – amennyiben szükséges – a védett növényfajok áttelepítése és a madárvédelem.
Forrás, képek: magyarepitok.hu Írta: Kolinek Nóra
Fotógaléria:
