Mesterséges (?) intelligencia
Az intelligencia annyira bonyolult fogalom, hogyha egy vizsgán kell számot adni róla, kutatók hosszú sorának definícióit kell a vizsgáztató elé citálni.
Emlékképek úsznak a gondolataim közé, mikor úgy vélem valakiről, hogy intelligens.
A gimiben ülünk. A...
A bizonyítvány súlya
Kislánykoromban rettegtem a feketepontoktól és a rossz jegyektől. Édesanyám nem volt elnéző a bizonyítvány terén. Talán mert neki nem adatott meg, hogy kedve szerint tovább tanulhasson. Elvárta, hogy hozzam a szintet.
A magas elvárások fura...
„Olyan fáradt vagyok, hogy mindjárt sírok!” – mondta a kisfiú
A fejlesztő teremben ülünk. Az udvarról beszűrödik a zsivaj. A délutáni napfény békés. A gyerekcipők barátságosan, tompán dobbannak a sebhelyes betonon. A labdák furcsa mód szinkronban pattanása elevenen lüktet a teremben.
A kisfiú zaklatott. Mélyen...
Kit érdekel, hogy könyvet írtál?
Kit érdekel, hogy könyvet írtál? Ez a kérdés motoszkál bennem, mióta azon a novemberi esős délutánon a Luther Kiadó vezetője felhívott. Minden poszt, minden megosztás, összerántja az ember gyomrát. Az ön- és ősbizalommal kevésbé...
Az anyaság napján
Anyaság. Az anyával folytatott kommunikációnk vitán felül álló módon befolyásolja az életünket. Kezdetén őt esszük és isszuk szó szerint. Aztán beépítjük gesztusait, életszemléletét, rólunk alkotott véleményét a lelkünkbe. Ha szerencsénk van, általa a józan...
Híd-remény-szeretet
Az önismereti csoportunk (Híd-klub) nevét sokan Hit-klubnak hallják, és némi ellenérzéssel – nyíltan vagy magukban – szektásnak bélyegeznek bennünket. Mindig megmosolyogtat. Ha az ember rátalál egy közösségre, ahol szélesedik a látóköre, kinyílik a szíve...
Döngölő, fangli és társai
Vannak szavak, amik eltűntek az életemből, mióta felnőttem. Amik a paraszti világban töltött gyerekkorom részei voltak. Ha kimondom: döngölő, érzem az orromban a törköly illatát, látom a ruhámra fröccsenő lilás szőlőlét, és hallom, ahogy...
Biozacskó vagy amit akartok
Nemrégiben a TESCO péksüteményes részén bámészkodtam. Sehol nem leltem a régi, klasszikus zacskókat, amibe a zsemlét tettem. Felfedeztem, hogy biológiailag lebomló változatot tettek a helyére. Az önkiszolgáló pultnál – képletesen szólva – majdnem dobtam...
Nagypéntek bennünk
Az első nagypéntek is ilyen szomorkás, szürke hétköznap lehetett. A kereszt alatt álldogáltak az emberek. Azon töprengve, ez vajon a világvége? Az az ecetszagú, töviskoronás férfi tényleg az Isten fia? A köntösén osztozkodtak, kockázva...
A tizedik futószülinapom
A tizedik futószülinapom mások számára átlagos nap. Nem munkaszünet, számomra mégis különleges. Tíz évvel ezelőtt arra gondoltam, olyan sok embernek megy a futás, talán menne nekem is. Csak ott volt az a sok fájdalmas...